A demokrácia ünnepének is szokás nevezni a választásokat, ám Iránban a ma kezdődő másfél napos voksolás egyáltalán nem ígérkezik annak. Korlátozottak a szavazólapra engedett alternatívák, ahogyan a választói lelkesedés is. A legfrissebb hivatalos előrejelzés rekordalacsony, 42 százalékos részvételi arányt jósol. Ez nagyjából megegyezne a tavalyi parlamenti választáson mért szinttel, de drasztikus visszaesést jelentene a legutóbbi, 2017-es elnökválasztáshoz képest, amikor az erre jogosultak 73 százaléka járult az urnákhoz.
A voksolás iránt tapasztalható apátia annak tudható be, hogy az irániak zöme érzékelhetően kiábrándult a politikai rendszerből. Az elmúlt évek gazdasági mélyrepülése, a minden szinten jelenlévő korrupció, a megélhetési nehézségek ellen 2019-ben utcára vonuló tüntetők hatóságok általi szétverése, a koronavírus-járvány félrekezelése mind-mind hozzájárult a bizalom megrendüléséhez. Az sem segített, hogy a mérsékelt-reformista irányvonalat erősítő Haszán Róháni nyolcéves elnöksége végül nem hozott lényegi változást. Ez részben Donald Trump korábbi amerikai elnök erőfeszítéseinek a következménye, aki a maximális nyomásgyakorlás politikájával akarta térdre kényszeríteni a teheráni rezsimet, ám azzal leginkább a megtűrt iráni belső ellenzéket rogyasztotta meg. Tavaly az államapparátus minden részében domináns keményvonalas-konzervatív tábor szerzett többséget a parlamentben, idén pedig az elnöki poszt is hozzájuk kerülhet. A végeredmény szinte már május végén borítékolható volt, miutánaz alkotmánybíróság szerepét betöltő Őrök Tanácsa kirostált minden olyan jelöltet, aki komoly veszélyt jelenthetett volna a konzervatív Ebrahím Raíszi főbíró győzelmére. Az Ali Hamenei legfelsőbb vezető pártfogoltjaként, illetve utódesélyeseként is számontartott jelöltnek szüksége volt a hátszélre, hiszen nem túl karizmatikus, az igazságszolgáltatásban folytatott tevékenysége miatt pedig rendkívül sokan gyűlölik. Raíszi kezéhez vér tapad, számos politikai fogoly kivégzése, köztük az 1988-as tüntetések utáni tömeges akasztások fűződnek a nevéhez.
A mezőny megszűrése lagymataggá tette a háromhetes kampányt, ami szintén nem kedvezett a választói hajlandóságnak. Az Őrök Tanácsa mindössze hét elnökaspiránst engedett a rajtvonalhoz, akikből a végére négyen maradtak. Két konzervatív induló visszalépett Raíszi javára, és ugyancsak bedobta a törülközőt az egyetlen mérsékelt jelölt, Mohszen Mehralizadeh egykori alelnök is, ő vélhetően azért szállt ki a versenyből, hogy Abdolnaszer Hemmati volt jegybankelnök esélyeit növelje. A pénzügyi világból a politikába csöppent közgazdásznak a véghajrára sikerült maga mögé állítani egyes befolyásos reformereket, akik mozgosításba kezdtek Hemmati mellett. Tegnap Róháni is felszólította a kormány támogatóit, hogy tegyék félre sérelmeiket és adják le voksukat a nézeteikhez legközelebb álló jelöltre. A hivatalos felmérések alapján kisebb csoda kellene ahhoz, hogy Hemmati megakadályozza Raíszi megkoronozását - a konzervatív főbíró a szavazatok több mint 50 százalékára számíthat, vagyis várhatóan nem kell újabb fordulót tartani. Amennyiben azonban mégis szükség lenne második körre, az akár a mérsékelt szavazókat is aktivizálhatja és akkor a papírforma felborulása sem zárható ki.
