Előfizetés

Budapesti útdíjat javasol a Levegő Munkacsoport

M. I.
Publikálás dátuma
2021.06.18. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A tehergépkocsikra az ország nagy részén már ma is érvényes útdíjrendszer kiterjesztését javasolja a civil szervezet a főváros területére és személyautókra. Kevesebb lenne a dugó, a szmog, a betegség és még a szegények is jól járnának.
Minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíj bevezetéséért indít petíciót a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet a teherautókra, 7100 kilométernyi hazai országúton jelenleg is érvényes kilométer- és szennyezésarányos útdíjat terjesztené ki a fővárosra, illetve személygépjárművekre. A főváros rossz levegője – így jórészt a gépjárműközlekedés – évi mintegy 2500 lakos idő előtti halálához 200 ezer megbetegedéshez - például szív- és keringési elégtelenséghez, asztmához és tüdőrákhoz - vezet. Az okozott környezeti és egészségi kár évente több mint ezermilliárd forint. A városi útdíj átgondoltabb autóhasználathoz vezetne, megszűnnének a dugók, élhetőbb lenne a környezet és kevesebben betegednének meg – idézik Lukács András elnököt. A fővárosi útdíj a tehergépkocsiknál már bevett gyakorlat mintájára a megtett út hosszától, a jármű levegőszennyezési tulajdonságaitól, tengelyterhelésétől és az útvonaltól függne. Éjszaka alacsonyabb lenne a tarifa. A díjbevételt részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek, részint a gyalogos-, kerékpáros- és egyéb, környezetkímélő közlekedési módok feltételeinek javítására fordítanák. A petícióban arra kérik a főváros vezetését, hogy első lépésként készíttessen megvalósíthatósági tanulmányt a témáról. A hazai közlekedés a kormány saját számításai szerint is évi 3 ezer milliárddal terheli a többieket, de léteznek ennél vérmesebb számítások is – hívja fel a figyelmet hétfői tanulmányában a Levegő Munkacsoport. Legalább ennyit nem térítenek meg tehát a közlekedés résztvevői. E külső költségek főképp egészségügyi kiadásokban, kiesett munkaidőben, vagy akár az aszály miatt megnövekedett élelmiszerárakban jelentkeznek. A KSH alapján arra jutnak, hogy Magyarországon a legtöbbet a leggazdagabbak költenek személygépkocsira. Közvetett támogatásuk szintén hasonló arányban oszlik meg. Ha e költséget beépítenék az árakba és - a leggazdagabb 20 százalék kihagyásával – visszajuttatnák a lakosságnak, évente mindenki 325 ezer forintot kapna - írják, hozzátéve, hogy ez a vagyonosok számára sem jelentene elviselhetetlen terheket. A külső költségek beszedésére üzemanyagadó-emelés helyett az elektronikus útdíjat javasolják.

Dobogós hiánnyal távozhatnak Orbánék

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.06.18. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem választási költségvetés a 2022-es büdzsé - ezt bizonygatják a kormánytagok, ám a jegybank értékelése árnyalja ezt a sommás kijelentést.
A parlament a héten elfogadta a jövő évi költségvetést, és bár, mind a Költségvetési Tanács, mind a jegybank jelezte, hogy túlságosan lazának látják a 2022-es büdzsé számait, azokon a kormány nem volt hajlandó változtatni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott Költségvetési jelentése szerint a jövő évre tervezett 3152 milliárd forintos deficit a várható bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékának felel meg, ami a harmadik legmagasabb hiány lesz az Európia Unióban. A magyarnál nagyobb deficittel csak Románia és Litvánia számol. Ráadásul az MNB becsléseiben még nincs is benne a végszavazást előtti napokban bejelentett szja-visszafizetési akció, amely önmagában 550-580 milliárd forintra, vagyis a GDP egy százalékára rúghat. Banai Péter Benő, a pénzügyi tárca költségvetési államtitkára azt bizonygatta a Hír Tv nézőinek, hogy míg 2006-ben és 2010-ben is szerinte választási költségvetés készült, ám ez 2022-re nem igaz. Most a koronavírus-járvány miatt számolunk 5,9 százalékos hiánnyal, és ez Európához mérten nem kiugró szám – mondta az államtitkár ugyanarra a számra, amely a MNB szerint a harmadik legmagasabb hiány lesz az unióban. A vita nem előzmény nélküli az MNB és a kormány között. most a várnál kedvezőbb első negyedéves GDP adatok láttán változott meg jegybank álláspontja. Mióta látható, hogy az idei növekedés elérheti a 6, de akár a 7 százalékot is, a jegybank az infláció elleni fellépésre koncentrál, ennek jegyében állította le a jegybanki hitelprogramokat és jelentette be a kamatemelési ciklus megkezdését. A kormány azonban még nem hajlandó levenni a lábát a gázpedálról: jövőre a költségvetés minden területére az ideinél több pénz jut – ezt már Varga Mihály mondta. Ám a pénzügyminiszter sem a választásokkal, hanem a gazdaság újraindításával indokolta a kevés helyen látható költségvetési lazaságot, holott belátható, hogy az a gazdaság, amely idén 6, 2022-ben pedig legalább öt százalékkal növekszik nem igazán szorul rá az újraindítási támogatásokra már 2022-ben sem. A jegybank elemzői leszögezik: a magas államháztartási hiány semmilyen magyar vagy uniós normát nem sért, hisz Brüsszel 2023-ig felfüggesztette a maastrichti követelményeket, így a három százalékos korlátot túl lehet lépni. Ennek ellenére, míg 2020-2021-ben a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozása miatt a gazdasági növekedést az egyensúly elé kellett helyezni, 2022-től azonban a világjárvány leküzdésével a figyelmet újból a költségvetési egyensúly helyreállítására kell(ene) fordítani – írják. A koronavírus-járvány visszaszorulása után a makrogazdasági adatok javulása, és kiemelten az erőteljes gazdasági növekedés 2022-től lehetővé teszi a költségvetési hiány és ezzel együtt az államadósság markáns csökkenését – olvasható a jelentésben. A jegybank szerint épp ezért már jövőre szükség lenne a nemzetközi összehasonlításban magas hiány csökkentésre. Az MNB szerint ugyanis a tartósan magas hiány és államadósság inflációs kockázatokat hordoz, valamint nehezebbé teszi a költségvetés piaci finanszírozása, ha megkezdődik a nagy jegybankok mennyiségi lazításának visszavonása. A magas tervezett hiány miatt az államadósság csak kis mértékben csökken: az idei 79,9 százalékról GDP 79,3 százalékára – vagyis a kormány 5-6 százalékos növekedés mellett is alig 0,6 százalékkal mérsékelné az adósságot. A kormány azzal érvel, hogy a magyar államadósság mértéke még így is az uniós átlag alatt marad, ám a magyar kötvények nem a német, francia vagy épp belga államkötvényekkel vannak egy súlycsoportban. Az MNB elemzői rámutatnak, hogy a magyar adósságráta az egyik legmagasabb a régióban, csak a jóval fejlettebb szlovének vannak ellőttünk, épp ezért sürgeti a jegybank a hiány és az adósság csökkentést egy olyan évben, amikor erre lehetőség is lenne.  

Hazavágta a Fed a forintárfolyamot

Egészen 355 forint fölé emelkedett az euró ára a csütörtöki kereskedésben, miután az USA jegybankja, a Federal Reserve monetáris politikáért felelős testülete a piacok által vártnál is "héjább" üzenetet küldött. A piac ugyanis arra számított, hogy a Fed 2024-ig nem emeli kamatait, a szerdai ülés után azonban kiderült, hogy 2023-ban már akár két kamatemelés is jöhet, sőt már jövőre is sor kerülhet szigorításra, ha az inflációs folyamatok ezt indokolják. A bejelentés rögtön jelentős dollárerősödést indított el a pénzpiacokon, s ezt szenvedte meg a forint is. Az euró ára az elmúlt három hétben 345 forintig esett miután a jegybank két vezetője, Virág Barnabás alelnök, majd Matolcsy György elnök a forintkamatok emelésére tett ígéretet. Igaz a hét elején Pleschinger Gyula egy félreérhető nyilatkozata kapcsán már megindult a forintgyengülés, annak ellenére, hogy a Monetáris Tanács tagja később pontosította szavait, leszögezve, hogy szerinte is kamatemelési ciklus előtt áll az MNB. 

A jövő évi választások feladják a leckét

Várhatóan a választások után sok minden megváltozik. Ha marad a Fidesz-kormány, akkor az év hátralévő felében már nem lesz értelme költekezni, így a még el nem költött költségvetési pénzeket vélhetően hiánycsökkentésre fordíthatják. Tehetik ezt azért is, mert a hazai forrásokat kiváltatják az uniós helyreállítási alapból befolyó pénzek, ebből csak 2022-ben 700 milliárd forintot vár az MNB. Más a helyzet egy ellenzéki győzelem esetén, ugyanis mind Karácsony Gergely, mind Dobrev Klára egyfajta jóvátételt, vagyis plusz kiadásokat ígér választási győzelme esetén. Igaz ezek egy része finanszírozható uniós forrásokból, illetve a a költségvetési pénzek átcsoportosításából. Ahogy a választásokat, úgy 2023 várható gazdaságpolitikáját sem tárgyalja a jegybank költségvetési jelentése, pedig biztosra vehető, hogy ekkor már komolyabb költségvetési szigorra lesz szükség, hisz a hiányt a 2022-es felére, a GDP 3 százaléka alá kell majd csökkenteni.     

Matolcsyt a mentális állapotáról kérdezték, mire ő közölte, hogy nincs ok az aggodalomra

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2021.06.17. 18:33

Fotó: Népszava
Bencsik János érdeklődését felkeltették a jegybankelnök olykor finoman szólva is meghökkentő eszmefuttatásai.
"(...) meggyőződött-e arról, hogy mentálisan alkalmas-e a Magyar Nemzeti Bank vezetésére?" - szegezte neki a kérdést Matolcsy Györgynek Bencsik János független országgyűlési képviselő. A korábban jobbikos politikus - aki egyben a Polgári Válasz nevű pártot vezeti - arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB-elnök egy hónapon belül három olyan cikket is írt, amelyek 
"a józanul gondolkodó olvasó számára komoly kérdéseket vetnek fel a jegybank elnökének mentális állapotával kapcsolatban."

Ezek között megemlítette azt a dolgozatot, amelyben a "KIDSzingChi.hu" névvel illetett oroszláncsapat felneveléséről értekezik, vagy amiben egy furcsa etimológiai eszmefuttatás keretében azt fejtegette, hogy a földi ember "egy a Világegyetemmel, a Teremtővel és a természettel." Bencsik János szerint azonban nem ezek az első figyelmeztető jelek, hogy "Elnök Úr és a valóság viszonyával valami nincs rendben." Szerinte Matolcsy elmélkedett korábban a magyar és japán újszülöttek fenekén egyaránt megtalálható piros pontról, és az ősmagyarok kiemelkedő agysebészeti tudásáról is. A politikus úgy gondolja, "az, hogy ki mennyire marad meg a racionális, észszerű gondolkodás talaján, magánügy. Mindaddig, ameddig valaki nem tölt be olyan kiemelkedő jelentőségű közfunkciót, amely az egész ország sorsára hatással lehet. A magyar monetáris politikát meghatározó, a gazdasági életre döntő befolyást gyakorló jegybank elnökének mentális állapota álláspontom szerint egyértelműen közügy" -közölte.
"Tájékoztatom, hogy aggódása alaptalan és felesleges, ugyanakkor örömmel tölt el, hogy figyelemmel kíséri megjelent cikkeimet"

- áll már Matolcsy György szűkszavú válaszában. A jegybank elnöke szerint egyébként írásai között bőven szerepelnek olyan megállapítások, amelyek nemzetközi szinten is elismerést váltottak ki, itt többek között megemlítette az MNB teljes pénzpiaci fordulatát, a magyar bankadó vagy éppen az azonnali fizetési rendszer bevezetését.