Ausztria végül mégis beadta a derekát

Bár Ausztria sokáig nem lelkesedett a Belarusz elleni büntetőintézkedésekért, Bécsre mind nagyobb nyomás nehezedett az uniós partnerek részéről.

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak a Belarusz elleni gazdasági szankciókról néhány héttel azután, hogy Minszk eltérített egy Görögországból Vilniusba haladó gépet, amelyen az ellenzéki, Roman Protaszevics és barátnője utazott – közölte az osztrák közszolgálati csatorna, az ORF bécsi diplomáciai körökre hivatkozva. Ez azonban korábban nem tűnt magától értetődőnek és a büntetőintézkedések elfogadását sajtóértesülések szerint éppen Bécs lassította le. Oroszország után ugyanis Ausztria a legnagyobb befektető Belaruszban.

A megállapodás értelmében az EU tagországai, köztük Bécs, a továbbiakban nem hagy jóvá újabb hiteleket Minszk számára, és az uniós befektetők nem kereskedhetnek például bizonyos államkötvényekkel. Ezenkívül Ausztria nem importál több káliumot Belaruszból, ami fontos exportterméknek számít.

A szakértői szintű megállapodáshoz az uniós tagállamok jóváhagyására is szükség van. Ez az Európai Tanács csütörtökön esedékes csúcstalálkozóján történik majd meg. „Ezzel a megállapodással az Európai Unió nagyon világos, de célzott jelzést küld a Minszknek, ezzel jelezve, elfogadhatatlannak tartja a rezsim elnyomását” – szerepel az osztrák külügyminisztérium közleményében.

Bár Ausztria sokáig nem lelkesedett a Belarusz elleni büntetőintézkedésekért, Bécsre mind nagyobb nyomás nehezedett az uniós partnerek részéről. Először a Politico hírportál névtelen diplomáciai forrásokra hivatkozva csütörtökön írt arróé, hogy Ausztria képviselői akadályozták a Belarusz elleni szigorúbb pénzügyi szankciókkal foglalkozó munkacsoport ülését.

A Varsóban száműzetésben élő volt belarusz kulturális miniszter, Pavel Latusko pénteken az APA osztrák állami hírügynökségnek nyilatkozva így kommentált: "A jelek szerint Ausztria az üzleti érdekeket az emberi jogok fölé helyezi.” Kifejtette továbbá, Brüsszelben is megerősítették neki, hogy Bécs blokkolja a pénzügyi szankciók egy részét. Az osztrák külügyminisztérium ezzel szemben „abszurdnak” minősítette a vádakat. A külügyi tárca azt hangoztatta, fontosnak tartja, hogy a belarusz lakosság ne váljon gazdasági szankciók célpontjává

Az uniós tisztségviselőknek a szankciókról való megállapodását követően Alexander Schallenberg néppárti külügyminiszter a Twitteren örömét fejezte ki az egyezség kapcsán. Elmondta, telefonon beszélt Szvetlana Tyihanovszkaja belarusz ellenzéki vezetővel, aki az uniós külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán is megjelenik majd. „Schallenberg miniszter úr biztosított arról, hogy Ausztria támogatja az EU közös Belarusz-politikáját" – fejtette ki Tyihanovszkaja a Telegramon közzétett nyilatkozatában.

Belaruszban több osztrák cég érintett, így a Raiffeisen, illetve leányvállalata, a Priorbank, az A1 Belarus, a Vienna Insurance Group, a közúti vámokra szakosodott Kapsch Group és a fafeldolgozó Kronospan. Együttesen több ezer embert foglalkoztatnak. Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKÖ) szerint mintegy 80 osztrák vállalat fektetett be Belaruszban.