Nulladik lépés

Sürgetővé vált egy etikai kódex bevezetése az irodalmi életben, úgy a szexuális visszaélések, mint a szerzői, és személyiségi jogi ügyek miatt. A Szépírók Társaságánál elindult az erről szóló párbeszéd.

„Több mint három év múltán elmondhatjuk, hogy a 2017-ben kipattant #MeToo szemléletbeli változásokat hozott a társadalomban – ugyanakkor rég eltemetett sérelmek lavinaszerű áradását és olykor teljes tanácstalanságot is. Visszatekintve új értelmezést kapnak öt, tíz, húsz, ötven éve történt események. De vajon a jövő is legalább olyan fontos nekünk, mint a még feldolgozandó múlt?” Ebből a felvetésből indult ki a Ms. Columbo Live! sorozat Határátlépések – női írók és az abúzus című beszélgetése, melynek fókuszában az állt, szüksége van-e az irodalom életnek etikai kódexre a zaklatások és hatalmi visszaélések elkerülése érdekében. A Karafiáth Orsolya moderálásával zajlott beszélgetésen Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága napokban megválasztott elnöke, Deres Kornélia író, költő, Németh Gábor író, Tallér Edina, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának (SZÍN) tagja, valamint Wirth Judit a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület munkatársa vett részt.

Felmerült, az etikai kódex fogalma önmagában kitágítja az értelmezéseket. – Hogy mit tekintünk erkölcsi kérdésnek, vagy olyan erkölcsi kérdésnek, amit egy közösségnek dolga megítélni, az képlékeny dolog. Fontos kérdés, hogy mi az a közösség, amin belül megpróbáljuk ezt értelmezni, s hogy annak a területnek milyen speciális eltérései vannak az általános normákhoz képest – emelte ki Németh Gábor. Színházi környezetből említett példát: a színész- vagy rendezőképzésben a test nyersanyag, eszköz, ezért a test érintésének tabuja másképp működik, mint ezen a körön kívül. Szerinte az irodalomban ilyen szempont például a szerzői jogok tiszteletben tartása, vagy a személyiségi jogokra vonatkozó tilalom, kérelem. Tallér Edina ehhez kapcsolódva ismertette, hogy az etikai kódex létrehozása már a SZÍN indulásakor felvetődött, és hamar világossá vált, hogy a problémák nem kizárólag a szexuális visszaélésekkel kapcsolatosak, érkezett hozzájuk plágiumra, személyiségi jogra vonatkozó megkeresés is. Czinki Ferenc rávilágított a kérdőjelekre: – Figyelembe kell venni, hogy ez egy művészeti értékközösség, sokféle felállás van, hogy ki, kivel, mikor van alá-, illetve fölérendelt szerepben: a viszonyok állandó mozgásban vannak – hangsúlyozta. Hozzátette, szeretnék, ha az etikai kódex – bár a társaságra vonatkozna – működhetne ajánlási rendszerként a teljes szakma számára is.

Deres Kornélia a Független Előadó-művészeti Szövetség Biztonságos terek projektjében aktív szerepet vállalt, s ez alapján javasolt kiindulást. – Egyszerű meghatározni egy átfogó üzenetet, ami nem csak a Szépírók Társasága számára elfogadható, hanem akár az egész magyar irodalmi közösség számára is, ez pedig az, hogy aki belép egy szakmai közösségbe, annak joga van ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. Ez a koncepció az, ami pozitív üzenetet tud küldeni, és egyértelműen lefekteti, hogy miről van szó – hangsúlyozta, kiemelve, egy etikai kódex bevezetése a nulladik lépés: fontos, de önmagában semmit nem változtat. Változást a gyakorlati, viselkedési módosulások, illetve hasznosítható eljárásrend hozhatnak, s visszautalt Wirth Judit korábbi hozzászólására is, miként az edukáció, a jogtudatosság növelése, a különféle programok, beszélgetések nélkülözhetetlenek ebben a folyamatban.

A biztonságos tér koncepciójával a résztvevők egyaránt azonosulni tudtak, ám Czinki Ferenc kiemelte, ehhez szükséges meghatározni az irodalmi élet tereit. – Vannak írótáborok, irodalmi estek, konferenciák, felolvasások, de maga az irodalmi közösségi élet nem itt zajlik, hanem előtte és utána. Olyan terekben, amikre a közösségnek nincsen rálátása: ezek egyrészt két ember közti terek, másrészt a virtuális tér is jelen van, a szakmai munkák nagy része ott zajlik. Az első feladat az, hogy ezeket a tereket behatároljuk – részletezte. Fontos lenne ez a lépés Tallér Edina szerint is. – Annál is inkább mert frusztrációt okoz, hogy mendemondákból, pletykákból hallunk arról, kire kell vigyázni, kivel mi történt: ez borzalmas, főleg az áldozatok számára. És ez mindenki másban is frusztrációt okozhat, mert elkezd azon gondolkodni, ő csinált-e valami rosszat. Ha határokat szabunk, az mindenkinek segít az eligazodásban – nyomatékosította.

Kiderült, megannyi kérdőjel övezi a témát, s egy etikai kódex létrehozása alapos körültekintést igényel, miként annak gyakorlati alkalmazása is, ám a kialakult párbeszéd jó kiindulópont lehet, akárcsak Karafiáth Orsolya záró sorai. – Fontos tudatosítani, hogy nem azt akarja senki sem, hogy egyfajta viselkedésrendőrség működjön, hanem hogy ajánlások és közös, elfogadott erkölcsi értékek mellett, a közösséget és egymást építve tudjunk együtt működni minél kevesebb frusztrációval és minél kevesebb sérüléssel.

Infó: A Ms. Columbo Live! Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi sorozata. A beszélgetések visszanézhetők a Szépírók Társasága, illetve Hidas Judit YouTube csatornáján.