Előfizetés

Matolcsy György megint nekiment a kormánynak és elindítja negyedik hadjáratát

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.06.21. 15:24

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Magyar Nemzeti Bank elnöke teljes erővel beleszállt a kormány 2022-es választási költségvetésébe – mindezt tette a kormány házilapjában.
Az elmúlt hónapokban már korántsem volt meg az egyetértés a jegybank és a kormány között a gazdaságpolitikai tézisekről, holott a NER első nyolc évét, egészen 2019-ig a monetáris és a fiskális irányítók teljes összhangja jellemezte. A két gazdaságpolitikai centrum között az első repedések már a válság előtt jelentkeztek. A koronaválság pár hónapra kioltotta azt a szakmai és személyes vitát, amely Matolcsy György MNB-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter között folyt, ám a teljes hátraarcot az idei első negyedév hozta el, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és idén akár 5-7, jövőre pedig 5-6 százalékkal is növekedhet. A MNB ahol tehette, eddig is hangoztatta, hogy hibás a kormány növekedésösztönző, osztogató választási költségvetése, ám Matolcsy György szintet lépett hétfőn. A jegybankelnök a Magyar Nemzetben - a kormány saját üzenőfüzetében - rontott neki a kabinetnek és a miniszterelnöknek, hisz az elmúlt napokban maga Orbán Viktor büszkélkedett, hol a Facebookon, hol konferencián a 2022-es „újraindítási” költségvetéssel. A jegybankelnök szerint a két hete elfogadott büdzsé, nem az újraindítás, hanem az infláció költségvetése. Míg a kormány a 2022-es hiányt is csak a GDP 5,9 százalékára akarja csökkenteni, addig az MNB a saját eszközeivel a költségvetési egyensúly helyreállításáért indított hadjáratot annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentse a jövő évi államháztartási hiány célszámát - olvasható Matolcsy György írásában. „A 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé” - szögezte le a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben, így lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés. Matolcsy kitért arra is, hogy az első negyedévben nemcsak a növekedés, de sajnos az infláció is sokkal magasabb lett a vártnál, áprilisban és májusban már 5,1 százalék volt a 12 havi pénzromlás. A MNB elnöke szerint az 5,9 százalékos hiánnyal elfogadott jövő évi költségvetés tovább fűti az inflációt, sőt a felesleges költekezés tartósan magas inflációs pályára terelheti a magyar gazdaságot. (Ráadásul a jövő évi költségvetés számaiban még az egyik legnagyobb inflációgerjesztő intézkedés, a gyermekes családok 550-600 milliárd forintos, 2022 január-februári szja-visszatérítése még benne sincs.) Matolcsy emlékeztet arra, hogy az Európai Unió 2022-re még felmentést ad a szigorú államháztartási szabályok alól, vagyis, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alatt kellene tartani, de szerinte nem is az EU, hanem a piac a kemény korlát: „Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.” Ezt a törlesztési moratórium célzott átalakításával (csak a valóban rászorulók folytathatják), és a jövő évi költségvetés módosításával védhetik ki – szögezi le Matolcsy. A kormány folyamatosan hosszabbíthatja az immár a unió leghosszabb törlesztési moratóriumát, láthatóan nem akarja szembesíteni a válság alatt de facto csődbe ment családokat a valósággal. A jövő évi költségvetés másik jellemzője az osztogatás (13. havi nyugdíj, családos szja-visszatérítés, 25 éven aluliak teljes adókedvezménye), illetve az erőteljes költségvetési beruházási támogatások. A jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékát kitevő költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni ezekkel a költségvetést – írta Matolcsy György.

Policy Agenda: Nem javul a versenyképesség

A koronavírus járvány miatti korlátozások következményei a gazdasági szervezetek és a háztartások szerint is súlyosak, és még hosszabb távon negatív marad a hatásuk – olvasható a Policy Agenda elemzésében. A gazdasági visszaesés leküzdését, az újbóli általános és egyértelmű növekedést több tényező is nehezíti. A versenyképesség hiányát nem javító folyamatok kezdődnek. Erre utal az, hogy a vállalati szféra szerint sem jó irányú a költségvetés által gerjesztett magas beruházási ráta, a korábban elhatározott beruházások folytatásának, vagy például a haderőfejlesztési programnak a jelentős kiadásai. A következő években feltehetően jelentős gondot okoz majd a rendkívül magas államháztartási hiány és a megnövekedett államadósság kényszerű csökkentése – írják a Policy Agenda elemzői. Áprilisban és májusban az 5,2 százalékos magyar infláció az Európai Unió tagországai között a legmagasabb értéket mutatta. Jelentős volt az emelkedés az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a szolgáltatások fogyasztói árában, gyorsan nő egyes alapvető élelmiszerek ára és drágultak a tartós fogyasztási cikkek, a személyautók. Idén 4 százalék körüli infláció és tovább gyengülő forintárfolyam valószínűsíthető.  

Matolcsyék megint feszülnek a kormánnyal: mindenki jöjjön ki a hitelmoratóriumból, most

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.21. 12:23

Fotó: Népszava
Egy hétfői közleményben hosszasan ecseteli a jegybank, mennyivel kell tovább fizetnie azoknak, akik bennmaradnak a törlesztési moratóriumban. Ami ugye az Orbán-kormány egyik nagy adóssegítő lépéseként van tálalva.
A hitelmoratóriumból való kilépésre ösztönöz a Magyar Nemzeti Bank (MNB.)

Mint írják, az intézkedés családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy egyéb okok miatt nehezebb életkörülmények közé kerülőknek pedig mentőövet az elmúlt közel másfél évben. A moratórium után a törlesztést folytatók havi terheit csillapítja, időben „széthúzza” az, hogy a havi törlesztőrészletek ugyanakkorák maradnak, mint a fizetési stop lehetőségének elrendelésekor (kivéve a változó kamatozású hiteleknél). Ugyanakkor megjegyzik, a moratórium vissza nem fizetett hitel tőkerészére folyamatosan kamat rakódik. Az adósok számára kedvező jogszabályi döntés az is, hogy e kamatot nem „csapják hozzá” a még meglévő tőketartozáshoz (nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával havi egyenlő részletekben lehet majd megfizetni azt. 
A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, ami nyomán összességében több pénzt kell hitelintézetük felé fizetniük.

A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (pl. mert jellemzően magasabb hiteldíjú fogyasztási hitelük van). Megjegyzik, hogy az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint pl. közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, s a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stop-ot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.
Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

Több olyan hitel is van, amelynek nincsen futamideje - ilyenek azok a hitelkártyák, melyekre a moratórium előtt terhelték rá a bank pénzét. Számukra így a törlesztési stop végével esedékessé válik a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése. A futamidő nélküli hiteleknél ezért az adósoknak még lényegesebb mérlegelni a tartozás mielőbbi megfizetését - olvasható a jegybank közleményében.  Mint már lapunk is beszámolt róla, Matolcsy György több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormányt - ugyanakkor Varga Mihály tárcája legutóbb nem reagált érdemben az MNB-elnök felvetésére.

Mindjárt 450 forint egy liter üzemanyag

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.21. 10:16

Fotó: Népszava
Szerdán itt a menetrendszerinti drágulás.
Tovább drágulnak az üzemanyagok, írja a hotankoljak.hu. A benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5-5 forinttal lesz magasabb szerdától. Így az üzemanyagtarifák már a 450 forintos szinthez közelednek, egész pontosan:
437
forint lesz a benzin literje,

441
forintot kérnek majd egy liter gázoljaért.

Ez pedig a 2021-es árcsúcs.