A moratórium moraja

Csodák csodájára a kormánypropaganda álkérdésekkel gazdagon kicifrázott nemzeti konzultációs íveinek legújabb darabjába egy valódi kérdés is bekerülhet. Szükség van-e a hitelmoratórium fenntartására, illetve csak az igazán rászorulók élhessenek-e banki adósságuk meghosszabbításával? A "nemzeti" kérdőívre adott válaszokból - a Fidesz debreceni frakcióülésén elhangzottak szerint - több dolog is kiderülhet. A legkevésbé fontos az, hogy az unortodox elemekben bővelkedő álnépszavazást szeptember 30-ig biztosan megtartják, és addig a szokásos populista külsőségek közepette ki is értékelik: hiszen a már többször prolongált moratórium jelen tervek szerint a meteorológiai nyár utolsó napján ér véget.

Fény derülhet viszont arra, hogy mennyire mer szembemenni a kormány - a felmérés passzív megfigyelőjének szerepébe kényszerülő, mégis az egyik főszereplő - bankszektorral, amely egy emberként elutasít el mindenféle további fizetési könnyítést. Az álmoskönyv szerint egy válságból éppen csak kikecmergő kormány rosszul teszi, ha az eddigi, a krízisből adódó állami döntéseket végtelen lojalitással megértő pénzintézetek érdekeivel szembe megy. Bár nincs miért sajnálni őket, de tény, hogy a rendszerváltás óta a bankok ilyen mértékben még soha nem segítették a gazdaság talpra állását, mint 2020-2021-ben. Sőt a keményen tiltakozók sora a Bankszövetség mellett egy illusztris, egykoron megkerülhetetlennek hitt szereplővel is gazdagodott: a gazdaságirányítás kérdésében egyre jobban elmagányosodó MNB-vel.

A tavaly tavaszi induláskor a pénzintézetek még teljes mellbedobással támogatták a kölcsönök szervezett átütemezését, abbéli félelmükben, hogy ha ezt nem teszik, akkor a vállalati és lakossági ügyfeleik hitelei sorra bedőlnek. Aggályuk nem is volt alaptalan, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Európában a szektortársak hasonlóképpen cselekedtek. Még az elmúlt év végi meghosszabbításra is rábólintottak, bár akkor már nagyon hiányoztak a nem visszaáramló törlesztőrészletek, hogy a kamatokról ne is beszéljünk. Aztán idővel a magyarországi lett a leghosszabb idejű és legbőkezűbb hitelmoratóriumi változat széles e világban. Hatalmas összegről van szó: 6100 milliárd forintnyi hitelállományról, amelyből az utolsó összegzéskor 3400 milliárd forint jutott a lakosságra.

Banki körökben bizton állítják, hogy most már a moratóriumosok elsöprő többsége fizetőképes. "A bankok ismerik az ügyfeleiket, és látják, hogy a többségük nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar" - vélekedett Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. S hogy ebben nem kevés igazság van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bankoknál vezetett számlák is tanúsítják: a moratóriumos ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly, és immár a kis- és közepes vállalkozások 93 százaléka is tudna fizetni. Mindössze a háztartások mintegy tizedének jelentene gondot az adóssága ütemes törlesztése.

Az ő számukra kell megfelelő megoldást találni. A nemzeti konzultáció eredményétől függetlenül.