Egyes kutatások szerint húsz éven belül a világ legsúlyosabb mentális egészségügyi krízisét a depresszió fogja okozni. Pontosan úgy, ahogy ez a disztópikus jövőt, válságot ígérő előrejelzés, úgy maguk a »világvégét« hirdető jóslatok is épp a szorongást kiváltó okok közé tartoznak. A probléma nem új keletű, számos műalkotás és a legkülönbözőbb tudományos kutatások foglalkoztak már a testi, lelki, szellemi szimptómákat okozó melankólia különféle típusaival.” Gellér Judit kurátor ezen gondolataiból indul ki a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható Gyógyír című kiállítás, amely arra keresi a választ, milyen lépések segíthetik az egyéneket, a közösségeket, s a társadalmat a gyógyulásban, a krízis, a szorongás és a kiégés problémáiból való kiutak megtalálásában.
Nyolc fotográfus eltérő élethelyzetekből, kérdésfeltevésekből fakadó munkái sorakoznak a kiállítótérben, és mintegy terápiás módon beszélnek mentális és egészségügyi problémákról, megküzdési és feldolgozási stratégiákról, a gyógyulás útjairól. Míg az első teremben a testhez való kapcsolódás hangsúlyos, a második részben a lélek, valamint a kis közösségek működése van fókuszban, a harmadik terem a külsőségekhez való viszonyulásainkra irányul, míg a negyedik részben társadalmi, filozofikus témák jelennek meg – beszélt a tárlat útvonaláról a kurátor, aki azt is elmondta, bár 2019-ben kérte fel az alkotókat, helyenként az elmúlt időszak is alakította, aktualizálta a témát.
Az alkotók személyes élményekből indultak ki: a kisfiával töltött első hetek tapasztalatai mentén jött létre Fátyol Viola naplószerű projektje, Csontó Lajos Kutya év című sorozatában a fohász gyakorlatait kutatva dolgozza fel betegség és gyógyulás állomásait, míg Szatmári Gergely a kisebb közösségeken belüli kötelékeket, például az ölelés erejét vizsgálja. Hodosy Enikő transzcendens tapasztalatokat állít középpontba, Szombat Éva szubkultúrák divattermékeinek az idő múlásához való viszonyát jeleníti meg, míg Szász Lilla a hétköznapi boldogság keresését dokumentálja. Bartha Máté a közvetlen környezetünkkel való kapcsolatunkra kérdez rá, míg Gyenis Tibor projektje egyéni döntéseink feltételezhető következményeit hozza mozgásba. Noha a sorozatok elsőre kiválthatnak meghökkenést vagy akár a távolságtartás igényét, hamarosan otthonossá válnak, s amint felleljük bennük az azonosulás lehetőségét, megnyugvást, gyógyírt is nyújthatnak.
Infó:
Gyógyír, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Nyitva: augusztus 8-ig
Kurátor: Gellér Judit.
