Az egy évvel korábbihoz képest 55 ezerrel, áprilishoz képest 47 ezerrel nőtt májusban a foglalkoztatotti létszám, a KSH adatai szerint így már 4 millió 607 ezren dolgoznak. A munkanélküliek száma tavaly óta 26 ezerrel, április óta 22 ezerrel 189 ezerre csökkent, ami 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A KSH önbevallásos felmérésen alapuló számait némiképp árnyalják a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai: itt is visszaesés látszik, de májusban még csaknem 274 ezer regisztrált álláskereső szerepelt a rendszerben. Harmaduk legalább egy éve hiába keres munkát, a tartós munkanélküliek száma pedig júniusban – az álláskeresők összlétszámának további zsugorodása mellett - tovább emelkedett.
Júniusban a cégek egyébként összesen 22 839 üres álláshelyet jelentettek be, miközben 17 453 munkahely megszűnt. Az NFSZ szerint az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem mutatható ki. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a főváros, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Pest megye területére koncentrálódott, de jelentős volt a bejelentések száma Békés és Győr-Moson-Sopron megyében is – ezekben a megyékben jelentették be az állások 65 százalékát. Összességében júniusban 77 165 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 59 712 maradt betöltetlenül. Ez májushoz képest növekedés, mivel akkor még 74 831 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 54 326 maradt betöltetlen.
Eközben a cégek összesen 482 dolgozót érintő csoportos létszámleépítését is bejelentettek júniusban: ez jelentősen elmarad a válság csúcsán, 2020 júniusában bejelentett, 2 300 fő fölötti létszámleépítéstől. A leépítések a villamosenergia-kereskedelem, az üzletvezetés, az áramelosztó,szabályozó készülék gyártása, a dohánytermék gyártása, a villanyszerelés, a mérnöki tevékenység és a műszaki tanácsadás ágazatokat érintették Budapesten, Bács-Kiskun, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
