Augusztus elsejétől immáron a Zöld-foki Köztársaság is elfogadja a magyar védettségi igazolást – jelentette be pár napja az újabb diplomáciai sikert a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tíz szigetből álló, Afrika nyugati partjaitól közel 600 kilométerre fekvő kis országba a magyar plasztikkártyát felmutatók külön teszt, vagy karantén nélkül léphetnek majd be. A megegyezés minden jel szerint viszonzása lehet annak a gesztusnak, amit hazánk tett az afrikai államnak: a budapesti kormány júniusban 100 ezer dózis AstraZeneca-vakcinát ajánlott fel, miután Szijjártó Péter miniszter a helyszínen tárgyalt.
Közvetlen repülőjárat nincs, a turisztikai irodákban eddig is csak elvétve bukkant fel zöld-foki ajánlat, ha pedig igen, akkor jobbára méregdrágán. Bár a bejelentés öt napos, a minisztérium által lehetővé tett könnyítés nem mozgatta meg az utazásszervezők fantáziáját: több idegenforgalmi iroda és légitársaság weblapján még jelenleg is az szerepel, hogy a térség az utazásra nem javasolt kategóriában esik.
De Horvátországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Ciprust leszámítva a többi ilyen, kétoldalú megállapodást kötött ország zöméről szintén elmondható, hogy nem célpontja a magyar turisták tömegeinek. Jelenleg korlátozás nélkül léphetünk be például Kazahsztánba, Mongóliába, Bahreinbe, Georgiába, Ukrajnába, Moldovába. Azon országok esetében, amelyeket nem tudunk közvetlen repülőjárattal vagy közúton elérni, lényeges szempont az utazás megtervezésekor, hogy milyen átszállást választunk. Ha ugyanis a Zöld-foki Szigetekre Pozsonyból repülünk, úgy megússzuk a PCR tesztet, mivel Szlovákia elfogadja a magyar védettségi igazolást, ám ha lisszaboni átszállással, akkor mehetünk is tesztelni, mert Portugália nem. Szintén figyelmesnek kell lenni a marokkói nyaralás megtervezésekor. Ha a török légitársasággal, isztambuli átszállással repülünk, gond nélkül eljuthatunk Marrákesig, mivel Törökország is elfogadja a magyar igazolványt, ám ha francia a légitársaság, párizsi átszállással, akkor a védettséget bizonyító dokumentumunk sajnos nem sokat ér, mert Franciaországgal még nem állapodott meg a magyar külügy.
A védettséget elfogadó országok másik csoportjába Budapestről is eljuthatunk, ám a magyaroknak csak kis része indul útnak ezekre a helyekre. Ilyen Törökország, ahová a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben összesen 125 ezer kiutazás történt. De az egyébként turistaparadicsomnak számító Ciprust sem leptél el a magyarok: két évvel ezelőtt 95 ezren fordultak meg a szigeten a KSH szerint. Ebbe a csoportba sorolható még Albánia, Montenegró és az Észak Macedón Köztársaság is.
A környező országok közül Szerbia, Szlovénia, Ukrajna és Szlovákia fogadja el korlátozás nélkül a magyar védettséget. Ezen felül Romániába is mehetünk, mivel keleti szomszédunk Magyarországot a zöld zónába sorolta, így jelenleg korlátozások nélkül utazhatunk oda. Ezek közül az államok közül – nemcsak a turizmus, hanem a rokonlátogatások, a munkába ingázók miatt – Szlovákia számít a legfontosabb desztinációnak, ide évente ötmillió kiutazás történik. Hiába magas ez a szám – hétmillió – Ausztriát illetően, nyugati szomszédunk nem fogadja el a magyar plasztikkártyát. Ide csak úgy lehet belépni, ha egy formanyomtatványon angol vagy német nyelven igazolni tudjuk, hogy a Pfizerrel, Astra Zenecával, Johnson and Johnsonnak, Modernával vagy Sinopharmmal oltottak be. Azaz az orosz Szputnyikot nem fogadják el. A 48 órán belüli antigén- vagy a 72 órán belüli PCR-tesztet viszont igen.
Az évi 1,2 milliós kiutazással listavezető Németországba jelenleg szárazföldi úton korlátozás nélkül beléphetünk. Ám ha repülőgéppel érkezünk, akkor már PCR teszt kell, vagy angol-német nyelvű nyilatkozat.
Érdekesség, hogy a nyugati országokban olykor kétségekkel fogadott keleti vakcinákat gyártó országokba sem léphetnek be azok, akik Sinopharmot vagy Szputyikot kaptak. Kína még mindig tiltja a külföldiek belépését, Oroszországban pedig ragaszkodnak a negatív PCR-teszthez.
