Felszólították Von der Leyent: utasítsa el a magyar gazdaságélénkítési tervet

Korrupciós veszély miatt kongatják a vészharangot az EP-képviselők, miután az uniós helyreállítási alapból érkező előleg lesz a legnagyobb egyszeri kifizetés Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozása óta.

Újabb levelet kapott európai képviselők egy csoportjától Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, amelyben felszólítják, hogy utasítsa el a magyar gazdaságélénkítési tervet, és biztosítsa, hogy az aktualizált program összhangban legyen az EU helyreállítási alapjáról szóló rendelettel és az európai értékekkel. Az Európai Parlament zöldpárti frakciójának kezdeményezésére született dokumentumot szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők írták alá.

A szerzők szerint a magyar kormány terve nem veszi figyelembe a Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupcióellenes és átláthatósági erőfeszítésekre, valamint a visszaélések és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó korábbi ajánlásait.

“A civil társadalom, az Európai Parlament és a többi tagállam egyaránt komoly aggodalmakat fogalmaz meg a magyarországi korrupció és a burjánzó csalás kockázatai miatt, amelyet az igazságszolgáltatás állapota tovább súlyosbít. Az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül az uniós pénzügyi érdekeket fenyegető kockázatokat csak azért, hogy Magyarország nemzeti tervét minél előbb elfogadhassa” - fogalmaz a levelet kísérő sajtóközleményben Damian Boeselager német zöldpárti EP-képviselő. A politikus azért is fontosnak tartja ezeknek a problémáknak a kezelését, mert

A levélírók úgy vélik, hogy nem megfelelő a tervben vázolt és a járványügyi válságkezelésre szánt pénzek szabályos elköltését felügyelni hivatott ellenőrző mechanizmus. Véleményük szerint az uniós pénzeső csak súlyosbítaná a korábban feltárt alapjogi sértéseket. Ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy gondosan értékeljen minden intézkedést, különösen a demográfia, a foglalkozatás, az oktatás és az egészségügy terén, nehogy a helyreállítási alapból érkező forrásokkal az Európai Unió aktívan hozzájáruljon az alapvető jogok megsértéshez Magyarországon.

Az EP-képviselők emellett nehezményezik, hogy a terv elfogadását nem előzte meg tisztességes egyeztetés, ami a jogállamiság érvényesüléséhez kötődő aggályokkal párosulva kivételezéshez, nepotizmushoz és korrupcióhoz vezethet.

“Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy e súlyos aggályok és a magyarországi jogállamiság folyamatos romlása fényében utasítsa el a magyar nemzeti helyreállítási tervet a jelenlegi formájában, és ragaszkodjon ahhoz, hogy az aktualizált változat teljes mértékben megfeleljen a rendeletnek, és teljes mértékben tartsa tiszteletben a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában foglalt közös európai értékeinket” - áll a levélben, amelyet a négy frakció nevében hét képviselő írt alá.

Mint arról beszámoltunk, a hét elején az Újítsuk meg Európát nevű liberális EP frakció négy képviselője fordult hasonló kéréssel az Európai Bizottság elnökéhez.

Magyarország 7 milliárd euróra jogosult 2021-2024 között az Európai Unió járvány utáni helyreállításra és gazdaságélénkítésre szolgáló alapjából. A magyar hatóságok május 11-én nyújtották be a pénz elköltését részletező nemzeti tervet az Európai Bizottságnak, amelynek két hónapja van az elbírálásra. A döntése július 12-én esedékes. A programot a brüsszeli testület értékeli, de a végső szót a tagállamok gazdasági minisztereiből álló uniós szerv mondja ki.