"Ha most nem, akkor mikor?" - tette fel a költői kérdést Boris Johnson hétfő délutáni sajtótájékoztatóján, amikor a korábbi értesüléseket megerősítve bejelentette, hogy július 19-én befejeződnek a múlt év március 23-a óta tartó szigorítások. A kormányfő pontosan tudja és érzékeltette is, milyen kockázatos döntést hozott, amit az is jelez, hogy egy hét múlva, az újabb számok tükrében véglegesíti lépését. A tory vezető ugyanolyan ünnepélyesen szólította meg Angliát, mint tizenhat hónappal ezelőtt, de ha valaki győzelmi beszédet várt, súlyosan csalódott. A számok ismeretében szó sem lehetett semmi másról, mint óvatosságról, hiszen az új, szinte kizárólag indiai, Delta típusú megbetegedések száma már napi 27 ezer felett jár és az exponenciális emelkedés folytán a "szabadság napján" ennek duplájára kell számítani.
Boris Johnson nem rejtette véka alá, miért gondolkozik a "most vagy soha" szellemében. Érvelése szerint "ha nem a következő néhány hétben, amikor a nyár megérkezése és az iskolai szünet kezdete nem teremt rövidzárlatot, mikor lesz reális esély a normalitáshoz való visszatérésre"? Hangsúlyozzuk- a Downing Street 10. lakójának intézkedései csak Angliára vonatkoznak, Észak-Írország július 8-án, Skócia augusztus 9-én tekinti át a helyzetet, míg a walesi restrikciók feloldásának nincs kitűzött dátuma.
A 480 hosszú nap után visszanyert szabadság jegyében megszűnik az arcmaszk viselés kötelezettsége a nyilvános helyeken, többek között a boltokban és a tömegközlekedésben. Minden vendéglátó- és szórakozóhely teljes kapacitással működhet. A kormány feloldja az egyméteres távolságtartás feltételét is, amiről a britek többségének rögtön az jut eszébe, hogy két hét múlva már közvetlenül a bárpultnál rendelheti meg italát a kocsmákban. A lazítás már későn érkezik a labdarúgó EB záróeseményeire. Bár a torna ideje alatt a kormány kétszer emelte a beengedett közönség számát, utoljára 60 ezerre, ám a szerda esti Anglia-Dánia elődöntőre, de Anglia 55 év óta első esetleges döntős szereplésére sem engedélyezi a Wembley Stadion 90 ezres befogadóképességének teljes igénybevételét. A dánok elleni mérkőzésre az UEFA 9000 jegyet biztosított az angol és 5000-et a látogatók számára. Keddtől viszont a wimbledoni tenisztorna az első nagy-britanniai sportesemény a pandémia kezdete óta, mely teljes házzal üzemelhet. A Centre Court közel 15 ezer, a No. 1 Court, egyes számú pálya 12 ezer 345 érdeklődő befogadására alkalmas.
A válságmenedzseléssel járó kellemetlenségek közül múlt időbe kerülnek az iskolai "bubble"-ok, buborékok, azaz egyetlen diák pozitív tesztje nem kényszeríti az egész osztályt tíznapos karanténba és még július 19-e előtt megvalósulhat a duplán beoltottak felmentése az ugyancsak másfél hetes bezártság alól az ún. sárga veszélyezettségi fokozatba sorolt országokból való visszatérést követően. A nyár közepétől érvényét veszti a minden lehetséges esetben otthonról végzett munka elvárása is, a konkrét rendezés a munkaadókra lesz bízva. Bár a kormányfő hangsúlyozottan ezt tekinti a végső vesztegzár-feloldásnak, a két oldalán felsorakozó, közismerten és indokoltan óvatos egészségügyi főtanácsadók jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a vészhelyzeti intézkedések érvényben maradnak. Így a későbbi, magasabb kockázatú időszakokban, főleg télen egyszerűbbé válik a válságkezelés. Sir Patrick Vallance, tudományos főtanácsadó kidomborította, hogy ugyan a kiemelkedően sikeres oltási program nyomán gyengült a megbetegedés és a kórházi kezelés szükségessége közötti láncszem, de nem sikerült teljesen megtörni.
A kötelező arcmaszk-viselés alóli felmentés ellenére Johnson önmérsékletre, a józan észre hallgatásra intette az angliaiakat, hozzátéve, "nyilvánvaló, hogy maga is el fogja takarni az arcát zsúfolt helyeken, ahol általa ismeretlen emberekkel találkozik, egyrészt mások védelmében, másrészt puszta udvariasságból".
A bejelentés visszhangja magától értetődően vegyes volt. Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére "vakmerőnek" nevezte a kormányfőt, az arcmaszk-kényszer fenntartására, a szellőzés javítására és az önelszigetelésre kárhoztattaknak nyújtott elfogadható mértékű pénzbeli kárpótlásra szólítva fel. Sadiq Khan, London munkáspárti főpolgármestere fontolgatja, hogy a nagyváros közösségi közlekedésében változatlanul kötelezővé teszi az arcmaszkot. Julian Bird, a londoni színházi élet érdekvédelmi szervezetének vezetője "mentőövnek" tekinti Johnson bejelentését, míg Michael Kill, az éjszakai életre szakosodott iparágak szóvivője "régóta esedékesnek" minősítette.
