Nat;Oktatás;

2021-07-07 06:40:00

Az új NAT-hoz igazítják a tanárképzést

A "felesleges" tartalmakat törölni kell a pedagógusok egyetemi felkészítéséből. A nyelvoktatási stratégiából pedig egy másfél oldalas alfejezet lett.

A pedagógusképzés átalakítása is terítékre került a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi, múlt heti ülésén, a tervekből pedig az látszik, hogy a kormány két legyet akar ütni egy csapásra. Egyrészt a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát. Másrészt a tanároktatás követelményeinek könnyítésével visszaszoríthatják az ezen a képzési területen tapasztalható jelentős lemorzsolódást, így több hallgató juthat el a diploma megszerzéséig. Azt pedig, hogy a tanárszakos hallgatóknak szánt tanegységek valóban NAT-kompatibilisek legyenek, az egyetemi Neptun tanulmányi rendszeren keresztül fogják ellenőrizni.

A PSZ alelnöke szerint a képzés "lebutítása" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői. A Népszavához is eljutott dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak akkor maradhatnak a képzési és kimeneti követelmények között, ha azok "pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen", továbbá "a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell".

A levél azt is leszögezi, a cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire legyen képes felkészíteni a tanulókat. Ha egy pedagógus emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, vizsgáztatni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie. Totyik Tamás ezt nem tartja jó ötletnek, de problémának gondolja azt is, hogy a tervek között nem szerepel az integrált oktatás-nevelés erősítése, a sajátos nevelési igényű diákok oktatásának fejlesztése, a tanárok ezirányú felkészítése. 

Igaz, tavaly egy kéthetes célnyelvi továbbképzést hirdettek nyelvtanárok számára, amire idén lehetett jelentkezni először. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: a képzés pilot programja megvalósítás alatt van, ennek tapasztalatait használják majd a program végleges formájának meghatározásához. A középiskolásoknak szánt külföldi nyelvtanulási program idén is elmaradt a járvány miatt, de ha lesz rá lehetőség, jövőre megvalósítják.

Érdeklődtünk az átfogó idegennyelvi stratégiáról is, melynek elkészítését még 2018-ban ígérte meg a kormányzat. Az Emmi szerint az idegennyelvi készségek fejlesztésére vonatkozó stratégiai célokat a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó, a kormány által 2020 nyarán elfogadott köznevelés-fejlesztési stratégia foglalja magában. A szaktárca által említett, 81 oldalas dokumentumban mindössze egy másfél oldalas alfejezetet kapott az idegennyelvi tudás fejlesztésére vonatkozó rész. Vagyis önálló nyelvoktatási stratégia egyelőre biztosan nem lesz.