Egyedülálló adatbázist hoz létre az oltások hatékonyságáról a főváros

Az első ezer teszt eredményét már a jövő héten nyilvánosságra hozzák.

Minden várakozást felülmúló az érdeklődés a fővárosi önkormányzat által indított ingyenes antitest szint tesztelési lehetőség iránt. A Fővárosi Idősügyi Tanács kérésére az eredetileg tervezett ezer tesztet megduplázták. De a második ezer hely is betelt alig egy és negyed óra alatt - mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a mai háttérbeszélgetésen. A politikus egyúttal mindenkit megnyugtatott, hogy a napokban a kerületek többségében is elérhető lesz az ingyenes teszt, így aki a fővárosi időpontokról lemaradt, ott még beférhet a keretbe.

Budapesten a főváros kezdeményezésére összesen 20 ezer teszttel mérik meg a 60 év feletti budapestiek ellenanyagszintjét. A kerületek közül csak a kormánypárti vezetésű V., XVI. XVII. és a XXI. nem csatlakozott a programhoz, Soroksár időközben jelezte, hogy mégis részt venne benne.

A főváros eddig 637 tesztet végzett el, az első ezer teszt eredménye a jövő hét közepére lehet meg, akkor be is mutatják majd.

A programban való részvétel önkéntes, a résztvevőktől viszont azt kérik, hogy jelöljék meg, hogy melyik oltásból kaptak, megkapták-e mindkettőt, illetve adják meg a második időpontját. Az eredményről mindenkit e mailben értesítenek. A főváros a 20 ezer teszt elvégzése és értékelése után anonimizált, összesített adatokat kap majd, amelyből azonban le lehet vonni az oltások hatékonyságára vonatkozó következtetéseket – tette hozzá Kiss Ambrus.

Mint mondta a fiatalabb korosztályban is érezhető az igény az oltás hatékonyságának ellenőrzésére, de a főváros nem készül a korhatár leszállítására, az általános tesztelés ugyanis kormányzati feladat lenne. A főpolgármester-helyettes némiképp ijesztőnek tartja, hogy ennyire sokan bizonytalanok abban, hogy az oltás megvédi-e őket a betegségtől. A társadalom közbizalomra épül, veszélyes játék ezt megingatni, márpedig a kormány titkolózása éppen ezt eredményezi. A várható negyedik hullámra éppen a tényekkel való szembenézés lehet a legjobb felkészülés – jelentette ki Kiss Ambrus.

A főváros cégei most készítik első féléves üzleti jelentéseiket. Az első adatokból kirajzolódó kép nem túl biztató – hangsúlyozta a fővárosi pénzügyekért felelős politikus. - A BKV jegyárbevétele 2021 első félévében 18 milliárd forint volt, szemben a járvány előtti utolsó „békeév” , 2019 első félévében elért 34,8 milliárddal. Ráadásul az idei első féléves eredmény 4 milliárddal elmarad a tavalyitól.

Nem jobb a helyzet a gyógyfürdőket üzemeltető BGYH esetében sem: 2019 első hat hónapjában még 7,3 milliárd forint volt a cég bevétele, ami tavaly 3,2 milliárdra zuhant, idén pedig már csak 667 millió.

A csökkenő bevételek miatti fővárosi hiány bőven meghaladja a 20 milliárd forintot, miközben a fővárosi költségvetésben alig 15 milliárd forint tartalék szerepel. A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi közlekedés működtetésére kapott 12 milliárdos állami normatíva még mindig nem érkezett meg, sőt jelzést sem kaptak a kormánytól ezzel kapcsolatban, De hiába várnak a Lánchíd felújításra ígért idei 3 milliárd forintra is.

A fővárosi költségvetést mindezekre tekintettel szeptemberben módosítani kell, de az bizonyos, hogy az önkormányzat nem tudja a járvány előtti szintre kiegészíteni a BKV-BKK jegyárbevételét, hiszen az már most meghaladja a teljes tartalékkeretet, ráadásul az év végére még nagyobb kiesést várnak, mivel a gazdaság a vártnál lassabban indul be – válaszolta Kiss Ambrus a Népszava azon kérdésére, miszerint gyorsabban sodródik-e a csőd felé a főváros, mint ahogy az tavasszal látszott.

A főpolgármester-helyettes nem lett optimistább. Egyelőre nem igen látja, hogy miként kerülhetnék ki, hogy november-decemberben folyószámlahitelből fizessék a számlákat, amit egyébként a törvény tilt. De azt nem akarta „megtippelni”, hogy a fizetésképtelenség mikor állhat elő.

Kiss Ambrus kitért a metrókocsik klimatizálására is, amelyre már feltételes közbeszerzést írt ki a BKV, a szerződést azonban csak akkor lehet aláírni, ha a cég hitelt vehet fel erre. A főváros várhatóan hozzájárul ehhez, de a kormány engedélyére is szükség lesz. Márpedig eddig a buszvásárlásra vonatkozó kérelmet sem hagyta eddig jóvá a kabinet. A frankfurti villamosokkal kapcsolatban Kiss azt mondta, hogy érkezik majd egy prototípus, amelyet a BKV szakemberei még a végső döntés előtt megvizsgálnak abból a szempontból is, hogy utólagosan klimatizálhatóak-e. Ha igen, akkor az első járművek 2022-ben érkezhetnek meg.

Ha gonoszkodni akarnék, azt mondanám, hogy előre szóltunk – kommentálta Kiss Ambrus azokat a brüsszeli híreket, miszerint az Európai Bizottság visszadobhatja Magyarország helyreállítási alap felhasználásáról szóló tervét, így az ország egyelőre nem juthat hozzá a 2500 milliárd forintos forráshoz. Arról viszont nem kívánt találgatni a főpolgármester-helyettes, hogy Karácsony Gergely főpolgármester által még májusban Ursula von der Leyen-nek írt levele – amelyben arra hívta fel a bizottság elnökének figyelmét, miszerint a kormány senkivel sem egyeztetett a tervről – milyen hatással volt/van a döntéshozatalra.

Kiss szerint a brüsszeli elutasítás nemigen hozhatja rosszabb helyzetbe a fővárost, hiszen a kormány egyetlen projektjét sem vette fel a megvalósítandó beruházások listájára. Ennél még a torpedó-játékban is nagyobb az esély a találatra – méltatlankodott a politikus. A főváros korábban egy 75 projektből álló, mintegy 663 milliárd forint értékű beruházást tartalmazó listát küldött a kormánynak, ezekről természetesen készek újra egyeztetni. Kiss egyúttal visszautasította azt a kormányzati vádat, miszerint ezek nem voltak kellően kidolgozottak .