Újra itt van a kulturális Kánaán

Ősszel színre lép a korábban helyváltoztatásokra kényszerülő Gödör Klub. Az értékközvetítést és közösségépítést célként kitűző hely üde színfoltja lesz a budapesti létnek.

Toleranciára épülő, sokszínű befogadó közösségi tér, kulturális találkozóhely kiépítésén és fenntartásán dolgozik mintegy húsz éve a Gödör Klub, amelynek szervezőit az évek alatt lezajlott kényszerű költözések és helykeresések sem tudták eltántorítani a missziójuktól. Nem túlzás: a kulturális kapcsolódásokba és a közösségek erejébe vetett hitük példaértékű lehet bármely hazai kezdeményezés számára.

A Gödör Klub története 2002-ben indult, amikor az új Nemzeti Színháznak tervezett helyszínen, a „nemzeti gödörben” Kakuk Judit és Filep Ákos alapításával elindult egy független, nyitott tér, ahol különböző generációk találkozhattak a színpadon és a nézőtéren, változatos koncertek, alternatív művészeti projektek és civil kezdeményezések mentén. A nagy sikerű, különböző műfajú koncertek, kiállítások, performanszok, tánc- és színházi előadások, tematikus és összművészeti fesztiválok ellenére a klub 2012-ben távozásra kényszerült, amikor a hely üzemeltetését az akkori Design Terminál vette át. Ám a stáb ezt követően sem oszlott fel: még azon a nyáron megszervezték a Gödör Kempinget a Velencei-tónál, és rövidesen a Király utca elején, a Central Passage épületében folytatták. De a feltételek itt sem voltak ideálisak: előbb az emeletre korlátozódtak – ez lett a NyolcTíz Klub –, majd 2019-ben bezártak.

A közösség viszont menetelt tovább: a Káli-medence és Tapolca szomszédságában található Diszeli Kúriát vették célul, ahol két hétvégén minifesztivált szerveztek, miközben keresték az új helyet. Amikor a hatodik kerületi önkormányzat pályázatot írt ki a Király utca 50. szám alatt, a romló körülmények közt lévő műemléképület – a korábban szintén meghatározó kulturális tér, a Sirály egykori székhelye – hasznosítására és felújítására, a Gödör csapata egyből lehetőséget látott benne. A felújítás kihívást jelentett, de a klubalapító és vezető, Filep Ákos építész nem hátrált meg a feladattól: így szeptember közepétől Gödör Underground néven nyithat meg a nyolcvanmillió forint magántőkéből teljesen felújított, háromszintes épület, ahol a közösség legalább tíz évre tervez.

– Van bennünk egy hiányérzet, ha nincs Gödör Klub, az életünk részévé vált ebben a közösségben lenni – mondta lapunknak Maróti Dániel zenei programvezető, amikor arról kérdeztük, mi hajtja őket előre. – Sosem merült fel, hogy ne folytassuk valahol. Van egy igény, ami a közösségünk, a körülöttünk lévő emberek, a dolgozók, a fellépő művészek és a közönség felől érkezik, hogy csináljuk újra és újra. Jobban örülnénk persze, ha nem kellene mindig új helyet keresni, és elölről kezdeni, de egyrészt semmi sem tart örökké, másrészt a menő klubok sem éltek meg igazán hosszú időszakokat. Általában ezek a helyek négy-öt évig szoktak üzemelni és aztán történik velük valami. Ehhez képest mi az Erzsébet téren közel tíz évet töltöttünk el, ami nem kis idő. És ha összességében nézzük, most van az egy híján huszadik születésnapunk – részletezte Maróti Dániel.

A klubszervezők változatos projektekkel készülnek, és nonprofit működésben gondolkodnak: azt szeretnék elérni, hogy a hely önfenntartó lehessen, miközben az elsődleges cél továbbra is a minőségi kultúra képviselete. – Az a fajta klubélet, ami még a kilencvenes években is erős volt Budapesten, eltünedezni látszik, átvette a helyét a kocsmakultúra; a kulturális élet egyfajta mozgatórugója a vendéglátás lett. Erős a vendéglátóipar befolyása arra, hogy milyen programok kerülnek terítékre; érthető okokból, mert az a cél, hogy sokan legyenek. A Gödör azonban nem nagy klub – háromszáz fő a befogadóképessége –, és itt nem cél, hogy tömegeket mozgassunk meg, a vendéglátás a kulturális programok kiszolgáló egysége, nem fordítva. Ez fontos, mert amikor a vendéglátás határozza meg a programot, az a minőség rovására megy – hangsúlyozta a zenei programvezető.

A kínálatban bárki megtalálhatja a kedvére valót: lesz Kortárs Gödör, ahol színházi és táncelőadások, civil beszélgetések, kiállítások kapnak helyet, a NyolcTíz keretében valósulnak meg a koncertek. De lesz Irodalmi Sáv, Gödör Filmklub, roma kulturális kirándulás az Athe Sam keretében. A Terézvárosi Önkormányzattal közösen Klíma Klubot is szerveznek, ahol zöld programokra és jógára is lehet számítani.

Filep Ákos elmondta, a hagyományok folytatása mellett a megújulás is fontos cél: a feltörekvő alkotóknak is szeretnének teret adni a már korábban fellépő művészek mellett. Ennek jegyében az előző megnyitókhoz hasonlóan a Gödör Underground színpadára elsőként Müller Péter Sziámi állt, ezúttal a Romano Drom zenészeivel karöltve, a sajtóeseményen ízelítőt kaptunk Bárdos Deák Ágnes, Víg Mihály és Bródy János fellépéseiből is. Egy rövid előadással Jordán Tamás is felvillantotta terveit. Mint mondta: olyan kortárs szerzők műveivel érkezik a Király utcába, mint Platón, József Attila és Ady Endre.

A Gödör életében a legfontosabb kulcsszavak közt szerepel a közösségépítés, az értékközvetítés, és a nyitottság. Ennek kapcsán Filep Ákos a hely sajtóbejárásán így nyilatkozott: – Mi mindig ellenzéki besorolást kaptunk: nem azért, mert politikai ellenzék vagyunk, hanem mert a progresszív, alternatív, társadalomkritikus, közélethez hozzászóló művészeket szeretjük. És a progresszivitás mindig kritikus. Nem akarunk részt venni az eszement jobb és baloldali kultúrharcban, mert ezen a szinten – a művészetben – nincs jobb és baloldal, hitelesség van és minőség – részletezte.

Maróti Dániel e gondolat jegyében szintén kiemelte, mindenkit várnak, aki nyitott a kultúra sokszínűségére. – Mi mindig azt vallottuk, hogy befogadó tér vagyunk. Nem csak programokat akarunk szervezni, hanem arra alapozzuk a klubéletet, hogy a közönség is hozzon ötleteket. Már az Erzsébet téren is így dolgoztunk: számos projekt született, ami nem a mi ötletünk volt, csak megtaláltak minket vele. Ezt a jövőben is így szeretnénk csinálni.