Lendületet adott a Covid-vírus tavalyi felbukkanása a hazai tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pécsi Tudományegyetem Reakciók és tanulságok a tudományban című konferenciáján számolt be a járvánnyal kapcsolatos 31 kutatás eredményéről, amit összességében tízmilliárd forinttal támogattak. Az előbbiek alkalmazására is jelentős összegeket, mintegy 100 milliárdot fordítanak uniós és hazai forrásokból.
Palkovics László innovációs miniszter méltatta azt a tudományos összefogást, ami a járvány elmúlt másfél évében kialakult a tudományos kutatók és az eredményeikre építő műszaki fejlesztők között. A miniszter szerint elképesztő tudományos munka kezdődött idehaza a koronavírus ellen. Gyorsan felismerték, hogy az adatok, az azokra alapuló modellezés, és a fejlesztés alatt álló különböző szerek, eszközök életeket menthetnek a koronavírus-járvány alatt. A támogatott projektek azt a célt szolgálták, hogy a védekezéshez szükséges eszközökből minél több hazai gyártásban készüljön. Magyarország ma már önellátásra képes a különböző típusú arcmaszkokból, fertőtlenítőkből, orvosi védőruházatból valamint a PCR-tesztből. A miniszter jelezte: hamarosan megkezdi működését a nemzeti oltóanyaggyár is, amelyben 2022 végén elindul a SARS-CoV-2 vírus elleni hazai fejlesztésű vakcina gyártása. Az oltóanyag fejlesztése a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésével zajlik. A nemzeti oltóanyag gyárban Magyarország képes lesz előállítani a hazánkban kötelező és ajánlott oltóanyagok nagy részét, így például az influenza vírus, BCG, DPT, MMR, kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, fertőző májgyulladás elleni vakcinát is gyártanak majd.
Ha lesz is magyar vakcina, a koronavírus elleni küzdelem korántsem fejeződik be.
Miseta Attila, a pécsi egyetem rektora például hangsúlyozta: az átoltottságban még nem értük el azt a szintet, ami a járványnak véget vethetne, "ezért mindenki oltassa be magát, aki még nem tette".
Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője szintén arról beszélt, hogy a járványnak nincs vége. – A harmadik hullám után, a negyedik előtt vagyunk. Egy csatát megnyertünk, de a háborút még nem. Még mindig mi futunk a vírus után - jelezte. Előadásában pedig felidézte azokat a kutatásokat, amelyek sikerében szerepe volt az általa vezetett pécsi víruskutató nemzeti laboratóriumnak. Emlékeztetett arra, hogy ebben a laborban mutatták ki az első hazai fertőzést, és egészen idén februárig itt zajlottak a vírus-szekvenálások is. Ez utóbbi az a módszer, amellyel meghatározzák, feltárják a vírusra jellemző specifikus tulajdonságokat. Ennek segítségével írható le, hogy milyen fehérjék építik fel a kórokozót, ez pedig segít megérteni annak működését, ezzel lehetővé téve hatásos ellenszerek vagy oltások kifejlesztését. Jakab Ferenc szerint viszont tavaly február óta azonban senki nem végzi Magyarországon ezt a nagyon fontos feladatot. A szakember két, számára is meglepő kutatási eredményt külön is megemlített. Az egyikben tojó tyúkok tojásaiban sikerült termeltetni olyan ellenanyagokat, amelyek képesek semlegesíteni a vírust. A másikban különleges sejtekkel sikerült kihalásztatni a vérből 82,5 százalékos hatékonysággal a koronavírust.
