Fiúk a kavicsbányában

Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.

Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.

A kormánydöntéssel több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az egyedi rendelkezéssel a hatalmas, több mint 438 hektáros, részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították, ahol egyenként 500 négyzetméteres épületek húzhatóak fel. A „beruházással érintett ingatlanok (…) területein ásványi nyersanyag kitermelésére és feldolgozására, humusz és meddő depónia elhelyezésére, bányászati hulladék kezelésére, valamint járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetőek”.

Még ennél is fontosabb, hogy a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá válik, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen ugyanis rendszeresen felléptek a környezetvédő szervezetek. (A Levegő Munkacsoport a kiskunlacházi bányanyitás ügyében is fellépett.) A területen korábban bányászati jogot szerző cég, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) leányvállalatának így hiába volt bányászati joga, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük, így a bányát sem nyithatták meg a törvényben meghatározott 5 éves alatt.

A bányászati jogot egyébként a Telex beszámolója szerint annak lejárta előtt a DDC megpróbálta átjátszani a Hódút Freeway Kft.-nek, amely a Szijj László érdekeltségbe tartozó Duna Aszfalt tulajdonában van, de a manőver megakadt a bányafelügyeleten. Ebből azért már kiolvasható volt, hogy a kormánynak saját tervei vannak a bányával, hiszen Szijj a NER oszlopos tagja, akinek adriai jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter is pihengetett. Sőt Szijj cégét meg sem hívták a bányaterület kitermelési jogának értékesítésére kiírt zárt körű tenderre. Nem ez az egyetlen különlegesség az ügylet körül. Sőt valójában nem is ez volt az első lépés az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagnak számító kavics és homok hazai bányászatának NER-érdekkörbe vonzására. (Orbán Viktor édesapjának bányacége kőkitermelésre szakosodott.)

A kormány még az önkormányzati választások előtt, 2019 nyarán tette meg az első lépéseket. Egy júliusi kormányrendelet arra kérte fel Palkovics László akkor is minisztert, hogy állítsa össze azoknak a közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen növelhető, egyúttal beharangozta a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásainak módosítását annak érdekében, hogy az építőipar elengedhetetlen alapanyagaiból legyen elég. Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellett.

Az Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet. (A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég.) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknak.

Mindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. A cégről keretes írásunkban olvashat.)

Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A „nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében” lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív. Másrészt lehetővé vált a bányászati jog bérbeadása is, így a tulajdonjog az államnál marad, de egy bánya esetében ez nem sok haszonnal jár, hiszen a visszavétel után rekultiválni kell a meddővé vált bányaterületet. A rendelet egyébként arra is alkalmas, hogy a magánkézben lévő bányákat az állam felvásárolhassa: bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet be.

Közben – könnyen elérthető jelzésként – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével – például az ügyben feltűnt Duna-Dráva Cement Kft.-vel – szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, az eljárás még zajlik. Júniusban pedig közleményben tudatta, hogy „a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amelynek elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.”