Minden más

A július 23-án kezdődő tokiói nyári olimpián semmi sem lesz olyan, mint korábban volt. Tavaly még logikus, támadhatatlan döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amikor a koronavírus-helyzet miatt nem rendezte meg a nyári játékokat.

Idén a japán fővárosban rosszabb a helyzet, mint tavaly volt, a fertőzésben elhunytak és jelenleg is a betegséggel küzdők magas száma miatt hétfőtől 40 napig rendkívüli állapotot hirdettek ki Tokióban. Ott, ahol a világ több mint kétszáz országából tízezernél is több sportoló méri össze a tudását. A ragaszkodás a játékok lebonyolításához morális szempontból védhetetlen. Létre lehet hozni buborékokat, előírhatják a résztvevők számára, hogy legfeljebb öt nappal a saját versenyük előtt érkezhetnek meg a helyszínre, és két nappal az utolsó számuk után már haza is kell utazniuk - ettől még tény, az egészségét és az életét teszi kockára mindenki, aki rajthoz áll az olimpián. Mindezt azért, hogy a japán kormánynak, a NOB-nak és az olimpia közvetítési jogaival rendelkező NBC amerikai televíziós társaságnak ne sérüljenek az üzleti érdekei.

Ha nincs olimpia, akkor ez a becslések szerint több mint hétmilliárd dollár veszteséget jelent az elmaradt közvetítések és a teljesítetlen szponzori szerződések miatt. Nem jut bevételhez a NOB, amiből nem tudja támogatni az olimpián szereplő sportági szövetségeket és a tagországokat.

Az olimpikonok számára is létkérdés, hogy versenyezhessenek, főleg azokból az országokból – mint Magyarország –, ahol a jövőjüket, anyagi biztonságukat is megalapozhatják egy jó szerepléssel.

A sportolók vétlen áldozatai a kialakult helyzetnek, üres lelátók előtt kell versenyezniük, nyoma sem lesz a korábbi olimpiák hangulatának. Az ő életüket teszik kockára azok, akik számára a gazdasági érdekek minden mást felülírnak.