koronavírus;kormányinfó;

Kötelező oltást is fontolgat a kormány

Elsősorban az egészségügyben tehetik a munkavállalás feltételévé a COVID elleni oltást a kormány tervei szerint.

A járványhelyzet volt a kormányülés fő témája - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa járványügyi szempontból, a második oltást kapottak arányát tekintve a másodikak vagyunk - mondta. Gulyás szerint a negyedik hullám egyértelműen csak a még be nem oltottakat érinti.

A harmadik oltással kapcsolatban a miniszter azt mondta, „tudományos viták és politikai viták is zajlanak”, ezzel kapcsolatban pedig holnap jelent be konkrét intézkedéseket Orbán Viktor.

Az oltást továbbra sem teszik általában kötelezővé, de Gulyás szerint egyes munkakörökben, elsősorban az egészségügyben a kötelező oltás lehetősége is szóba jöhet.

A 60 év felettiek, valamint a 12-16 éves korosztály magasabb arányú oltása érdekében is fontolgat intézkedéseket a kormány. A 12-16 éves korosztálynak csak a 12 százaléka van még beoltva, ez a legalacsonyabb arány az oltottak korát tekintve. A 60 év fölöttiek között bőven 60 százalék fölött van az oltottsági arány, egyes korosztályokban a 80 százalékot is meghaladja.

Gulyás szerint

„a politikai haszonszerzés érdekében megkezdődött az egyes oltóanyagokkal szembeni bizalmatlanság keltése– egyértelműen a kínai vakcinára utalva.

Gulyás szerint minden Magyarországon forgalmazott oltóanyag védettségi aránya 96 százalék fölötti. Mint a Kormányinfón elmondta, egy oltás hatására sokféle védettség alakulhat ki, ezért a fővárosi önkormányzat antitest méréséből semmilyen tudományos következtetést nem lehet levonni. Ezzel szemben a SOTÉ-n végzett tesztek során azokat is megvizsgálták, akiknél nem volt ellenanyag. 1195 vérvétel során az derült ki, hogy a negatívnak mér személyek 88 százaléka pozitívnak bizonyult. Karácsony Gergelyék vizsgálata csak politikai hangulatkeltésre jó – mondta a miniszter.   

Az európai uniós helyreállítási tervvel kapcsolatban Gulyás azt mondta, erről továbbra is viták vannak, „rendkívül negatív fejlemény, hogy az EU egymással jogilag nem összetartozó ügyeket kapcsol össze”. A politikus szerint korábban már majdnem megvolt a megállapodás, Ursula von der Leyen már informálisan időpontot is kért egy budapesti látogatásra, hogy bejelenthesse a terv elfogadását, amikor a gyermekvédelmi törvény miatti politikai viták nyomán a Bizottság új követelésekkel állt elő.

A kormány szerint – bár ezt a Bizottság éppen a héten cáfolta – „Brüsszel azt akarja, hogy LMBTQ aktivistákat engedjünk be az óvodáékba is iskolákba, amit mi elutasítunk”.

Az EU klímavédelmi terveivel kapcsolatban Gulyás kijelentette, támogatják ezeket, de mivel az EU csak a világ üvegházhatású gázai kibocsátásának csak 7 százalékáért felel, ezt önmagában nem találják elegendőnek. A háztartásokra, üzemanyagra kivetendő klímaadót pedig elutasítják. 

A rekordszinten álló benzinárról a miniszter úgy nyilatkozott, hogy az külpiaci hatások miatt szállt el, remélik, hamarosan mérséklődni fog, intézkedést nem terveznek az ügyben.

A Népszava kérdésére a helyreállítási csomaggal kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a gyermekvédelmi törvény elfogadásáig minden vitás kérdésben sikerült megegyezni a Bizottsággal, így azokban a korrupciót, közpénzfelhasználást érintő kérdésekben is, melyekkel kapcsolatban – mint lapunk korábban megírta – a brüsszeli testület hosszú igénylistát adott át a kormánynak. Ez többek között tartalmazta azt is, hogy a parlament törölje el az információs törvény azon módosítását, melynek értelmében pénzt lehet kérni a közérdekű adatok kiadásáért. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta, „van, amit elfogadtunk a kérésekből, van, amit nem”.