A járványkezelés eddigi másfél esztendejét végigkísérte a kormány elbizakodottsága, majd a szükségszerű kudarcok letagadása. Tavaly tavasszal a hatóságok többségében értelmes intézkedéseket hoztak, a társadalom elfogadta azokat, és a halálozások számát sikerült több nyugati ország mutatói alá szorítani. Ez olyan elégedettséggel töltötte el Orbánékat, hogy a múlt nyárra meghirdették a „tengerre magyar” programját, éppen az erősen fertőzött Horvátország irányába. Innen kezdve a járványhelyzet folyamatosan romlott Magyarországon. Az egyetlen értelmes, életeket mentő lépést – az iskolák bezárását – a pedagógusszakszervezetek, a szülők és az ellenzéki pártok harcolták ki.
Az új esztendővel végre megjelentek az oltóanyagok, ami ismét alkalmat adott a Fidesz-kormánynak önmaga ünneplésére. Néhány hónapig gyorsabban pergett a lakosság oltása, mint a legtöbb uniós államban, amiről napi, a sporthírekhez hasonló diadaljelentések árasztották el a médiát. Nyár elejére aztán ez az előny is elolvadt. Mára több uniós tagállam meghaladta hazánkat az átoltottságban, miközben lakosságarányosan sokkal kevesebb halottat kell gyászolnia.
Itt tartunk most. A tavalyi nyár euforikus szabadságérzésével szemben a magyar társadalom szorongva gondol a fenyegetően beígért negyedik hullámra. Eközben a harmincezer halott, a poszt-Covid tünetek súlyossága, a lezárások hatalmas egyéni és gazdasági kára ellenére az oltási folyamat lényegében leállt. Mintegy két és fél millió felnőtt embertársunk nem élt az oltás lehetőségével. Két beoltott felnőttre egy oltatlan jut, ami a járvány újabb betörése esetére ismét rengeteg halállal, újabb lezárásokkal és gazdasági visszaeséssel fenyeget.
Pedig a negyedik hullám megelőzhető, a járvány kezelhető lenne egy határozott intézkedéssel. A védőoltás kötelezővé tételével. Idén január elején az azonnali.hu hírportálon már felvetettem, hogy az oltások elfogadását kötelezően elő kellene írni. Örültem annak, hogy Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja ugyanerre az álláspontra jutott. Később diszkréten a tudomásomra hozták, hogy a Momentum bár nyíltan nem vitatja, de nem is osztja ezt a felvetést, és saját pártom, az MSZP sem lelkesedett az ötletért. A gondolat hamvába halt, a beoltottak számának szerény növelését a tizennyolc éven aluliak vakcinálásával érik el, noha őket sokkal kevésbé fenyegeti valós veszély, mint a két és fél milliónyi oltatlan felnőttet, köztük a 80 felettiek harminc százalékát.
A média és a politikai szereplők a közélet első számú témájává tették a különböző, már beadott vakcinák hatékonyságának összehasonlítását. Én továbbra is bízom azokban a szakértőkben, akik szerint minden vakcina jobb a semminél, és mindegyik megvéd a súlyos és különösképp a halálos megbetegedéstől. A „vakcinaháború” zajában kevés szó esik arról, hogyan lehetne elérni a teljes, de legalábbis a kívánatos 80-90 százalékos átoltottságot. Meggyőződésem, hogy a jóra való restségen, a közönyön és a butaságon túl nincs semmilyen olyan érv, amely a kötelező oltás ellen szólna. Felnőtt emberek életük legdrágább kincsét, újszülött és apró gyermeküket többször is alávetik a kötelező oltásnak, a Covidnál sokkal ritkább betegségek elkerülése érdekében is. Még a kutyák kötelező beoltását is természetesnek tartjuk. Egyszerűen felelőtlenség a felnőttek kénye-kedvére bízni, hogy óhajtanak-e a Covid ellen védőoltást vagy sem. Egy olyan országban, ahol az óvoda, az iskola, a lakcímbejelentés, a betegbiztosítás és annyi más kötelező az állampolgárok részére, érthetetlen éppen a felnőttek védőoltását egyéni választásra bízni.
Tudom persze, hogy kilenc hónappal a választás előtt sokan kockázatosnak tartanának egy ilyen, a társadalmat megosztó javaslattal előállni. Ilyenkor látszik, milyen súlyos nemzeti tragédiát okozott a Fidesz a társadalmi közmegegyezés szétverésével, az ellenzék démonizálásával, a pandémia politikai célú kihasználásával. A kormány elszántsága nélkül nyilván lehetetlen a javaslat érdemi megvitatása is, miközben sajnos a Fidesz számára a két és fél millió oltatlan honfitársunk azt a társadalom alatti réteget jeleníti meg, amely sem politikai, sem gazdasági hasznot nem hozhat az oligarchia számára. A demokratikus ellenzéknek viszont mindent meg kell tennie értük és mindannyiunkért az általános, és ha nincs más út, a kötelező beoltottság támogatásával.