A szivárvány nem gyűlöl, nem uszít, az országvezetők számára tehát nem vállalható

A szivárvány volt a július 11-én befejezett labdarúgó Európa-bajnokság egyik főszereplője. Legalább ugyanannyi szó esett róla, mint a mérkőzésekről. A magyar kormány ódzkodik a szivárványtól, hiszen az európai kultúrában ez olyan értékeket szimbolizál, mint a tolerancia, a sokszínűség, a másik elfogadása olyannak, amilyen. A szivárvány nem gyűlöl, nem uszít, a politikai elitnek nevezett magyar országvezetők számára tehát nem vállalható.

Ugyanakkor nem idegen a kabinettől a sötét valóság szivárványszínű tálalása. Csodálatos hangulatú budapesti mérkőzésekről, fantasztikus szurkolásról lehetett hallani, olvasni, a fideszes politikusok egymást próbálták felülmúlni az Eb iránti rajongásukban. Mintha a köztudottan futballimádó Orbán Viktor miniszterelnök kegyeit az a beosztott érdemelné ki jobban, aki nagyobb lelkesedést mutat a kontinenstorna iránt. Tagadhatatlan, fantasztikus volt a hangulat a Puskás Arénában rendezett mérkőzéseken, 55 ezer néző biztatta sportszerűen a magyar válogatottat. Ezek tények, senki sem vitatja őket.

Az is tény azonban, hogy voltak százan-kétszázan, akik diszkriminatív rigmusaikkal, „anti LMBTQ” felirattal sötét árnyékot vetettek a kormány által szivárványszínűre festett égre. Ez a kisebbség évek óta tönkreteszi több tízezer normális felfogású és gondolkodású futballszurkoló szórakozását. A kormány szerint ilyesmi nem történt, hiszen nem lehetett hallani a rigmusokat. A VIP-páholyban lehet, hogy nem, a lelátón sajnos hallhatóak voltak, ahogy a diszkriminatív feliratot is látta mindenki, aki nem szenvedett átmeneti vakságban, amikor a kapu mögötti szektor felé tekintett.

„Budapesten nem bántottak senkit”, lehetett olvasni az egyik fideszes politikus közösségi oldalán - az lett volna normális, ha igaz ez az állítás, és ki sem kell írni, mert ez magától értetődő egy európai nagyvárosban. De nem ez a helyzet: a francia-portugál mérkőzésen két német egyetemista lányt leköptek és megütöttek, mert szivárványszínt viseltek, a szégyenletes történet bejárta az európai sajtót, a magyar elkövetőket a rendőrség elkapta, eljárás folyik ellenük. Persze lehet azt mondani, hogy ez nem sok, de a valóságban pont kettővel több bántalmazás az elfogadhatónál, különösen a támadás oka miatt.

Érdekes volt a magyar szurkolók müncheni útjának tálalása is: a kormány és a hozzá közel álló sajtó szerint indokolatlanul vegzálták a Németország elleni idegenbeli mérkőzésre kiutazott drukkereket - aztán kiderült, volt, akinél kábítószert találtak, másnál náci jelképek kerültek elő a csomagból, többen pedig azt tartották viccesnek, hogy náci karlendítéssel vonuljanak az utcán, amin nem nevettek a humortalan, savanyú német rendőrök, hanem intézkedtek. Biztos voltak szurkolók, akik nem követtek el semmit, és rosszul esett nekik, hogy olyan ellenőrzésen estek át, amihez Magyarországon nincsenek hozzászokva, de ezért nem a német rendőröket kell hibáztatni, hanem azokat a rendbontókat, akik miatt rossz hírük van a magyar drukkereknek, akik miatt az európai szövetség 2012 óta minden válogatott meccsre külön ellenőrt küld, mert ezek a találkozók az UEFA-nál a nézőtéri rendbontás valószínűsége szempontjából a legveszélyesebb, piros zónába kerültek.

Megfelelési verseny

Az UEFA besorolása indokoltnak bizonyult, míg a válogatott a pályán kétszer is olyan eredményt ért el (1-1 a világbajnoki címvédő franciák ellen, 2-2 a 2014-es világbajnok Németország otthonában), amire felkapta a fejét az európai futballközvélemény, addig a rendbontói csoport miatt hüledezett és értetlenkedett a kontinens. Azért nem lehetett felhőtlenül örülni a nemzeti csapat erőn felüli teljesítményének, mert az 55 ezer normális szurkolóhoz képest minimális létszámú egyén megbotránkoztató, az európai normákkal összeegyeztethetetlen viselkedése miatt 100 ezer eurós büntetést kapott az MLSZ, és két hazai válogatott meccset biztosan, de két éven belüli újabb rendbontás esetén további egyet nézők nélkül kell megrendezni.

Az UEFA döntése után ismét elkezdődött a Fideszen belül a „ki tud nagyobbat rúgni az UEFA-ba?" verseny. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter került a második helyre, aki azt hangsúlyozta, hogy kommunista módszerekkel alkalmaz besúgókat az európai futballszervezet, de ez nem volt elég ahhoz, hogy odaérjen az első pozícióba, mert azt nagy fölénnyel Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő szerezte meg. Minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnök is nagyra értékelte párttársa Facebook-bejegyzését, Budai ugyanis azt írta, hogy „ki a büdös fene ez az UEFA és mit képzel magáról?”. Ám ez még nem lett volna elég a sikerhez. A politikus a fölényes győzelmet a kiválóan taktikázó középtávfutókhoz hasonlóan befejező mondataival, a hajrában szerezte meg, melyek annyira csodálatosak, hogy vétek volna, ha nem változtatás nélkül jelennének meg: „Ki volt a hibás a BLM-es térdelések miatt az Eb-n? Ki volt a hibás a magyar szurkolók müncheni vegzálása miatt?? Megmondom, hát te voltál »kedves« UEFA a hibás, és ezért én 5 (öt) évre eltiltalak minden európai labdarúgó esemény szervezésétől, mert alkalmatlan vagy, hogy az európai focit képviseld! Ja, és, ha nem tetszik a döntésem, akkor el lehet tolni a bringát máshova! Na, akkor viszlát »kedves« UEFA!”

Ez felülmúlhatatlan, végre megkapta az UEFA, ami jár neki! Budai Gyula egy bejegyzéssel rendet tett az európai futballban, mostantól Orbán Viktor miniszterelnöknek ő az első számú kegyeltje, idáig senki más nem jutott. Az más kérdés, hogy az UEFA alelnöke, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, akit „döntésével” Budai Gyula szintén öt évre kivont az európai futball vérkeringéséből. A képviselő valószínűleg tisztában volt ezzel, ellenkező esetben biztos körültekintőbben fogalmazott volna. Berzi Sándor, az MLSZ nemzetközi igazgatója az UEFA fegyelmi bizottságának tagja, annak a testületnek, amely Szijjártó szerint besúgók hamis jelentései alapján döntött. Nem könnyű a helyzetük azoknak a magyar futballvezetőknek, akik tisztségviselők az eltiltott UEFA-ban, örülhetnek, ha csak besúgóknak és kommunistáknak nevezik őket vezető politikusok. Ha az európai futballszervezet nyoni központjában olvassák Budai sorait és az UEFA felhagy a futballal kapcsolatos tevékenységével, akkor szeptemberben nem lesz magyar-angol világbajnoki selejtező a Puskás Arénában, a fideszes kiszolgálóknak megszűnik a lehetőségük a miniszterelnök kegyeit keresni a VIP-páholyban. Lehet, néhányan nem bánnák ezt, végre nem kellene kötelező jelleggel megjelenniük valahol, amihez egyébként semmi kedvük sincs. Viszont, ha az UEFA befejezi működését, akkor tagszervezetként az MLSZ-nek is ezt kell tennie, ami azzal jár, hogy a bajnokságnak is vége lesz. Az emberek ebben az esetben jogosan tennék fel a kérdést: ezért finanszíroztuk adóforintjainkból éveken át több száz milliárddal a miniszterelnök hobbiját? Igaz, nem lenne több nézőtéri rendbontás sem, legalábbis futballmeccsen biztos nem.

Eltaktikázták

Áder János köztársasági elnök június 23-án írta alá az ún. pedofil-ellenes törvényt; az időzítés minden bizonnyal nem véletlenül esett a labdarúgó Európa-bajnokság idejére. Mivel a kormány mindent megtervez, felmér, feltehetően a kabinet tisztában volt azzal, hogy a melegek jogait jelentősen korlátozó rendelkezés óriási nemzetközi felháborodást okoz majd. Abban bízhattak, hogy így kisebb lesz a visszhang, az Eb meccsei elvonják a figyelmet, ám tévedtek. Tizenhat EU-ország tiltakozott a törvény ellen, Németországban volt olyan televíziós csatorna (RTL), amely tiltakozásul egy napra a képernyő felső sarkában látható logóját szivárvány színűre festette.

Az UEFA sem értékelte pozitívan ezt a döntést, hiszen engedélyt adott arra, hogy szponzorai szivárványszínű hirdetést jelenítsenek meg a stadionokban a palánkokon. Több cég élt ezzel a lehetőséggel, közéjük tartozik például a Volkswagen is. Orbán Viktor miniszterelnököt a cég autója szállítja, eddig nem érkezett hír arról, hogy a kormányfő átült volna egy másik márkájú járműbe. Az is érdekes, hogy mit csinálnak azok, akik egyetértenek a melegek kirekesztésével és Volkswagennel közlekednek? Vajon ők isznak kólát, vásárolnak még a svéd bútoráruházban?

Pisistressz

Az egész kontinenstorna egyik legmegbotránkoztatóbb viselkedése nem a homofób, rasszista, kirekesztő, gyűlölködő magyar drukkercsoport nevéhez fűződik, hanem a Csehország elleni nyolcaddöntőre Budapestre érkezett hollandokhoz. Ezek a szurkolók képesek voltak csoportba verődni, együtt vonulni és amikor rájuk jött a szükség, akkor pisilni. Egymás mellett végezték el a kisdolgukat a magyar fővárosban, mivel útjuk során sem utcai, sem mobil WC-t nem találtak (mert nem is volt), házfalat, bokrot „locsoltak meg”, ami egyes médiumok – és természetesen kormánypárti politikusok – szerint tiszteletlenség volt Budapesttel szemben. Az itthoni felháborodás mértékéből arra lehet következtetni, hogy a magyar drukkerek az ilyen szervezett vonulások alkalmával – például a mai napig nosztalgiával felidézett 2016-os marseille-i közös sétán az Izland elleni Eb-csoportmérkőzés előtt - mindig csak az erre kijelölt helyeket használták, sosem végezték még el a kisdolgukat az út mentén vagy egy bokornál. Az is lehet, hogy egy igazi magyar drukker sosem vizel, ha meccsre megy, mert tudja, hogy ez tiszteletlenség azzal a várossal szemben, amelynek a stadionját meglátogatja. Megissza a sörét, de a pisit visszatartja, amíg hazaér, ami egy urológiai csoda, főleg több sör elfogyasztása esetén. Persze az is lehet, hogy a magyar vizelet nemes, jót tesz a környezetnek, ezért kifejezetten ajánlott a növényzet „locsolása”, csak a holland káros, de nagyon.

Egyébként ez a kérdés nem új keletű: a 2006-os németországi világbajnokságon a szurkolói zónák befogadóképességének meghatározását komoly számítások előzték meg. A kijelölt terület nagysága és az ott felállított mobil WC-k számából állapították meg, hány drukkert lehet beengedni úgy, hogy a dolguk elvégzésére a bokrokat használók ne okozzanak kárt a környezetben.

Arról nem készült tanulmány, hogy a tizenöt évvel ezelőtti tornára érkezett drukkerek közül, mely ország szurkolóinak a vizelete ártott a legkevesebbet vagy éppen a legtöbbet.

Itt lenne az ideje elkészíteni.