Egész évben Európa-bajnok a magyar infláció

Csak Magyarországon emelkedtek júniusban 5 százaléknál is nagyobb mértékben az árak Európában, amiben a forint gyengülése is jelentős szerepet játszik.

Toronymagasan vezet a magyar infláció az Európai Unióban – erősítette meg a korábbi tendenciát az Eurostat péntek délelőtt közzétett júniusi jelentése, amely szerint a hazai pénzromlás mértéke több mint kétszerese az uniós átlagnak. Magyarországon a nyár első hónapjában 5,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami az áprilisi és a májusi 5,1 százalékhoz képest – az elemzői várakozásokkal ellentétben - további növekedést, valamint több mint nyolc éves rekordot jelent. A második legnagyobb inflációt júniusban Lengyelországban mérték, de a 4,1 százalékos lengyel ráta jócskán lemarad a hazaitól, az észt 3,7 százalék pedig még inkább. Az euroövezet 19 országában eközben a májusi 2 százalékról 1,9 százalékra, az EU 27 tagállamában pedig az előző havi 2,3 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött az infláció.

Annak okait, hogy a magyar infláció hosszú ideje sokkal magasabb, mint az uniós átlag, a pandémia előtti kiindulóállapotban kell keresni – mondta érdeklődésünkre Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A régióban, így Magyarországon is már eleve magasabban álltak a mutatók a koronavírusjárvány megjelenése előtt: 2019 decemberében az eurozónában 1,3, Magyarországon kerek 4 százalék volt az infláció, vagyis már akkor is 2,7 százalékpontnyi volt a különbség. A pandémia miatti időleges teljesítményvisszaesés után most ugyanerre a pályára tértünk vissza.

A magyar és az eurozónába tartozó tagállamok gazdasági fejlettsége különböző, így nem is várható el, hogy az inflációs adatok teljes mértékben szinkronban legyenek: az eurózónában a 2, Magyarországon a 3 százalékos ráta a jegybanki cél. A mostani különbözet azonban nagyobb, mint amit a fejlettségbeli eltérés indokolna, hiszen az eurozóna és a magyar inflációs ráta közötti olló 3,4 százalékpontra nyílt – mutatott rá Virovácz Péter. Szerinte ennek oka a forint gyengülésében és a munkaerőhiányban újbóli hazai erősödésében keresendő: ezek azok a lokális tényezők, amelyek a globális folyamatok mellett a magyar inflációt alakítják. A gyengülő forint nagyjából egy éves időhorizonton fejti ki hatását az inflációra, márpedig a pandémia alatt jelentősen elszállt az árfolyam, miközben a nagy importhányad miatt a régióban Magyarországon van az árfolyamváltozásnak a legnagyobb szerepe az infláció mértékében – magyarázta az ING elemzője. Emlékeztetett: a korábban együtt mozgó hazai és euroövezeti infláció 2016 után vált szét, és ez alapvetően a forint tartós gyengülésével hozható összefüggésbe.

Virovácz Péter szerint a munkaerőpiac javulása miatti erős bérnyomás, mint költségelem, szintén begyűrűzik az inflációba. Szintén friss Eurostat-adat, hogy a 20-64 éves korosztályban a magyar foglalkoztatási ráta 77,7 százalék volt az idei első negyedében. Ez meghaladja a 71,9 százalékos EU-átlagot – igaz, e tekintetben azért nem dobogós, hanem csak a hatodik helyen áll Magyarország.

A magasabb inflációs adat beépül a várakozásokba amikor a béralkura kerül a sor, a magasabb bérek viszont beépülnek a fogyasztói árakba, végül egy öngerjesztő folyamat, az úgynevezett árbérspirál alakul ki – magyarázza az elemző. Ezt kell megtörnie most a monetáris politikának.

Virovácz Péter szerint a globális nyersanyaghiány idővel vélhetőleg enyhülni fog, így világszinten mérséklődik majd az inflációs nyomás. A magyar gazdaságban viszont munkaerőhiány lesz, így tartósan magas inflációra kell készülni. A csúcs valószínűleg már megvolt a júniusi 5,3 százalékos adatban, ez a következő hónapokban várhatóan némileg csökken majd, év végén pedig ismét erősödik. Az ING elemzője az idei évre 4,5 százalék körüli inflációra számít, valamint arra, hogy ahogyan az év első felét, úgy a másodikat is az uniós élmezőnyben töltjük majd a fogyasztói árak emelkedése tekintetében. Jövőre a nyomás mérséklődhet, nagy kérdés ugyanakkor, hogy bevezetik-e - az Orbán Viktor által beígért - 200 ezer forintos minimálbért, valamint az is, hogy mennyire lesz szigorú a monetáris politika, azaz a jegybank milyen léptékben emeli majd a kamatokat – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank hosszú idő után nemrég 0,9 százalékra emelte az alapkamatot, az elemzők pedig július végén további kamatemelésre számítanak. A Pénzügyminisztérium az idei év egészére 4,2 százalékos inflációval számol.