külföldi lapszemle;Szabad szemmel;

- Szabad szemmel: Amerikának is nemzeti érdeke, hogy világszerte erősödjön a jogállam

Blinken arra ösztökéli a külföldön dolgozó amerikai apparátust, hogy az tartson rendszeres kapcsolatot a jogvédőkkel, a civil társadalom képviselőivel, különösen ott, ahol veszélyben van a jogállam.

Politico

Az új amerikai kormányzat kiemelt feladatának tekinti az emberi jogok és a demokrácia támogatását a világban, így olyan országokban is, amelyek Washington szövetségesének számítanak. Erről a külügyminiszter körtáviratban tájékoztatta az USA összes nagykövetségét. Azaz Blinken be akarja váltani Biden választási ígéretét, egyben szakít az előző vezetés gyakorlatával, amely a barátinak tekintett rendszerek esetében nem forszírozta annyira a jogállamiságot.

Az üzenet rámutat, hogy nem szabad elhallgatni az amerikai demokrácia hiányosságait sem, mert ezek után senki sem mondhatja azt, hogy az Egyesült Államok söpörjön csak a saját portája előtt, amivel nyilvánvalóan Oroszországra és Kínára célzott. A politikus úgy fogalmaz, hogy a globális kiállás a demokrácia és az emberi jogok mellett nem áll ellentétben Amerika nemzeti érdekeivel, illetve biztonságával. Sőt, mindkettőre csak kedvezően hat, ha világszerte védelmet kap és erősödik a jogállam.

Az útmutatás felsorolja, hogy segíteni kell a reformpárti erőket a stratégiailag fontos országokban. A polgárok rendelkezésére kell bocsátani olyan eszközöket, amelyekkel kivédhetik az illegális megfigyeléseket. Egyben lehetővé kell tenni, hogy hozzájussanak a szükséges információkhoz. Küzdeni kell a korrupció ellen és meg kell akadályozni, hogy a külföldi biztonsági erők visszaéljenek hatalmukkal. Még olyan kormányok esetében is, amelyek amerikai fegyvereket kapnak.

Blinken rámutat, hogy a demokráciát világszerte támadások érik a populista és tekintélyelvű erők részéről. Ám egyben leszögezi, hogy az USA nem kér többet a partnerektől, mint amennyit saját magától. Vagyis elismeri a saját gyengéit. Ugyanakkor jelezte, hogy nem lesz egyszerű összeegyeztetni a rengetegféle amerikai törekvést azzal a ténnyel, hogy bizonyos szövetségesek megszegik a törvényeket, sőt, egyenesen diktatúrák.

De ettől még nyíltan közölni kell velük az amerikai aggályokat és meg kell próbálni nyomást gyakorolni rájuk, hogy őrizzék meg a demokráciát és tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Lehet, hogy egyes esetekben lazítani kell a szorításon, nehogy szakadás következzen be a kapcsolatokban, de ettől még szóba kell hozni az aggályokat – mutat rá a levél.

A State Department illetékesei elárulták, hogy esetről esetre döntik majd el, melyik a legjobb taktika. De a miniszter mindenképpen arra ösztökéli a külföldön dolgozó apparátust, hogy az tartson rendszeres kapcsolatot a jogvédőkkel, a civil társadalom képviselőivel, különösen ott, ahol veszélyben van a jogállam. A retorzió terjedhet a katonai segélyek leállításától egészen addig, hogy a vétkeseket kitiltják az Egyesült Államokból. Egyébként Blinken azt ígéri, hogy a részletekről hamarosan újabb távirat megy a misszióknak. 

Washington Post

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak kemény választ kell adnia, miután Lengyelország támadást intézett az amerikai tulajdonban lévő TVN televíziós hálózat ellen. A Jog és Igazságosság egyre inkább defenzívába szorul, már csupán egyfős többsége van a törvényhozásban, és a lakosság mind elégedetlenebb, részben a koronajárvány elfuserált kezelése, részben az abortusz korlátozása miatt. Ráadásul, Tusk hazatérése után úgy néz ki, hogy a Civil Platform nyerhet a következő választáson.

Így azután semmi csodálkoznivaló nincs abban, hogy a PiS újult erővel igyekszik semlegesíteni az ország elsőszámú hírforrását, a TVN24 információs csatornát, amely bírálni merészeli a hatalmat, szemben az állami médiával. Saját kézbe akarja venni, de ugyanez megy Magyarországon is, ahol ilyen módon némítják el a független orgánumokat. A gond ott van, hogy a kiszemelt társaság egy amerikai vállalkozás kezében van. Varsó a Trumppal fenntartott szívélyes viszony után a jelek szerint „hidegháborút” folytat a Biden-adminisztráció ellen. Beleértve, hogy úgy hírlik: a lengyel külügyi tárca nem akar agrément-t adni a Fehér Ház nagykövetjelöltjének: Mark Brzezinskinek.

Ugyanakkor a TVN formálisan az amerikai Discovery holland érdekeltségéhez tartozik, tehát nem lehet fogást találni a tulajdonosi háttéren sem. Ily módon egyértelmű a cél: kötőféket rakni a tévére. Washington vette az adást, hogy a sugárzási engedély megújításának megtagadása szörnyű csapás volna a lengyel sajtószabadságra. A PiS alatt folyamatosan gyengül a demokrácia. Ezért az USÁ-nak minden eszközt be kell vetnie, hogy megmaradjon hírtelevízió önállósága. 

Die Welt

Az év első hat hónapjában majdnem 195 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU-n belül, a legtöbbet, 47 231-et Németországban, míg a sereghajtó Magyarországon mindössze 19-et. Ez az illetékes európai hatóság bizalmas jelentéséből derül ki, amelyet megszerzett a lap. Eszerint a németek után a legtöbben Franciaországba (32 212-en), Spanyolországba (25 823-an) és Olaszországba (20 620-an) akartak menni. A lista végén Magyarország előtt Észtország (30) és Lettország áll (58).

A számok alapján a német kormány egyre kevésbé érti, hogy az olaszok miért próbálják menekültek átvételére rábírni, amikor ekkora létszámmal maguk is meg tudnának birkózni. Egyébként a németeknél a kérelmezők 36 %-a szír, 18 %-a afgán és nem egészen 7 %-a iraki. 

 Spiegel

A berlini Műegyetem számításai szerint Németországban októbertől exponenciálisan megugrik a koronafertőzöttek száma, ideértve hogy mind többen kerülnek kórházba. Csak az segít, ha minél több embert oltanak be, méghozzá hatékony szerekkel és valamit ki kell találni az iskolákban is. A szakértők azt mondják, a helyzet gyorsan romlik, ha megkezdődik az új tanév, és egyébként is kevesebbet lehet a szabadban tartózkodni.

Ráadásul ha a felnőttek elkapják a kórokozót, akkor azt továbbadják a gyerekeknek, vagyis jön a 4. hullám. Megoldást kizárólag az jelentene, ha 95 %-os volna a beoltottak aránya, de az egyes tartományokban jelenleg csupán alig 50 %-nál jár.

A tanintézményekben a szellőztetés és a gyors-, illetve PCR-tesztek alkalmazása enyhítheti a bajt. Akkor el lehetne kerülni a bezárásokat, illetve hogy az oktatást szétbontsák délelőtt és délutáni turnusokra. Jelenleg heti két gyorstesztet végeznek, ám hozzáértők szerint ez messze nem elegendő. Arról nem beszélve, hogy a gyerekek is minden további nélkül tömegesen fertőzhetik meg a rokonságot, ismerősöket.

Bár az adományozást korlátozó rendeletét a kormány visszavonta, azzal a törekvésével nem hagyott fel, hogy elhallgattassa a döntéseit kritikával illető szervezeteket – figyelmeztet a TASZ.