Újabb cikkben szólította fel Matolcsy György jegybankelnök a kormányt, illetve kimondatlanul annak vezetőjét az államháztartási hiány csökkentésre. A MNB első embere szerint a magyar gazdaság újraindult, ám a gazdasági helyreállítás ezzel még nem teljes, akkor lesz az, ha a magyar gazdaság visszatér az gyors, ám kiegyensúlyozott, fenntartható növekedési pályához, vagyis az alacsony (három százalék alatti) államháztartási hiányhoz, illetve a moderált szintén három százalékos inflációhoz. Az MNB elnöke szerint ezért a 2022-es költségvetési hiányt a kormánynak a GDP 3-4 százalékára kellene csökkentenie, majd az ez követő években már tartani lehetne a uniós három százalék alatti hiánykövetelményt, ellenkező esetben a piac kényszeríti ki a költségvetési deficit csökkentését.
Matolcsy az elmúlt másfél hónapban sokadszorra szólítja fel a kormányt a hiány csökkentésre, ám az nem akarja az intelmet meghallani: a gazdaság újraindításra hivatkozva tolja a százmilliárdokat a gazdaságba, ám valójában ez a 2022-es választásokra való felkészülést jelenti.
Tavaly az államháztartás hiánya meghaladta a GDP nyolc százalékát, amit az idén a kormány hat százalék körüli növekedés ellenére csak 7,5 százalékra akar csökkenteni, és 2022-re is 5,9 százalékkal számol. (Jogilag teheti, hisz Brüsszel 2023-ig felfüggesztette a költségvetés követelményeket a tagállamok számára, más kérdés, hogy ez a magas szint közgazdaságilag nem feltétlenül indokolható.)
A magyar kormány fő törekvése – választások előtt - a gyors gazdasági növekedés, és ezáltal a gyors felzárkózási pálya megvalósítása, ám ennek legnagyobb kockázata a velejáró viszonylag magas infláció – írta elemzésben Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője. Mivel a kormány nem hajlandó visszavenni a pro-ciklikus gazdaságpolitikából a jegybank az infláció leszorítása (és a forint stabilizálása) érdekében kezdett kamatemelési periódusba. A jegybank addig emeli a kamatokat az elemző szerint, míg az inflációs várakozások fenntartható módon nem csökkennek. Az MNB másik célja a euró árának stabilizálása lehet, a korábbi 360-370 forintos sáv alatt. Ezért az elemző nagymértékű kamatemelésekre nem számít, legvalószínűbb forgatókönyvnek az tartja, hogy a forintárfolyamát sikerül 350 körül stabilizálni és így szeptemberben már abba lehet hagyni a kamatemeléseket. Ha a továbbiakban 15 bázispontos lépésközzel halad az emelés, akkor ez 1,2 százalékos jegybanki alapkamatot jelenthet már az augusztusi és szeptemberi emelés után.
