A magyarországi helyzet 2020 óta sok tekintetben romlott, és az akkor felvetett aggályok nagyrészt változatlanok maradtak, fejtették ki újságíróknak európai bizottsági tisztviselők a magyarországi jogállam helyzetéről.
A 27 uniós tagállam teljesítményét értékelő, kedden közzétett éves jelentés akárcsak tavaly, idén is az igazságszolgáltatási rendszerek működését, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a független intézmények helyzetét értékeli egy sor kormányzati és nem-kormányzati szerv, valamint nemzetközi intézmény véleménye, állásfoglalása alapján.
A leírtaknak nincs közvetlen jogi következménye, és a nyilatkozók fontosnak tartották leszögezni, hogy nem kapcsolhatók egyenesen a jogállami eljáráshoz, amely az EU pénzügyi érdekeinek védelmét veszélyeztető normasértésekre alkalmazható és pénzügyi szankciókat is magában foglalhat.
Az európai bizottsági értékelés ugyanakkor politikailag érzékeny időszakban született meg, hiszen a testület — elsősorban az antikorrupciós intézkedések elégtelensége miatt — egyelőre visszatartja a járvány utáni helyreállítást szolgáló projektek jóváhagyását.
A közigazgatás magas szintjein továbbra is fennállnak a kliensrendszer, a kivételezés és a nepotizmus kockázatai. Aggályokat kelt a vállalkozások és a politikai szereplők között szoros kapcsolatrendszer csakúgy, mint a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok elégtelen felügyelete — olvasható a jelentésnek a magyarországi korrupcióellenes stratégiáról szóló részében. Bár a vesztegetési ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta eljárás indult néhány magas hivatalt viselő személy ügyében, a hatóságok továbbra is korlátozottan vizsgálják ki a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyeket.
A brüsszeli testület megismétli tavalyi értékelését, leszögezve, hogy a médiapluralizmus továbbra is veszélyben van Magyarországon. Aggályok merülnek fel a médiahatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban, amire példa a Klubrádió frekvenciájának megvonásáról született friss döntés. Az Európai Bizottság hiányolja, hogy nem jöttek létre a média támogatását célzó programok a járvány hatásának ellensúlyozására, viszont az állami reklámokkal a kormány továbbra is közvetett politikai befolyást gyakorol a médiára. A közérdekű információkhoz való hozzáférés szigorítása megnehezítette a független média munkáját.
Brüsszel szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékony, az eljárások hossza és a digitalizáció szintje egyaránt megfelelő. Fokozatosan emelkedik a bírák és ügyészek fizetése. De az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban tavaly óta újabb aggodalomra okot adó fejlemények történtek. Az Európai Bizottság ezek közé sorolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjai a rendes eljáráson kívül kinevezhetők a legfelsőbb bíróságnak megfelelő Kúriába, a testület új elnökét gyakorlatilag ennek megfelelően választották meg, ráadásul további hatáskörökkel is felruházták. A testület kifogásolja azt is, hogy elmaradt az Országos Bírói Tanács hatáskörének Brüsszel által sürgetett megerősítése, hogy képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.
A biztosi testület aggasztónak tartja a jogalkotási folyamat átláthatatlanságát és minőségét. Az alapvető jogok biztosa több hatáskört kapott, de több érdekelt megkérdőjelezte a függetlenségét. Továbbra is nyomás nehezedik a kormánykritikus civil társadalmi szervezetekre, miközben aggodalmak merülnek fel az újonnan létrehozott, jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok miatt, amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló politikusok, közéleti emberek irányítanak — állítja az Európai Bizottság.
A jogállamisági jelentéseket az Európai Parlament és a tagállomok képviselőiből álló EU Tanács is megvitatja a következő hónapokban, külön sort kerítve az egyes országok értékelésére.
