Hétfőtől az úgynevezett nyilvántartásba vételi szakasz kezdődött el: a miniszterelnök-jelölteknek, az egyéni képviselőjelölteknek és a jelölőszervezeteknek kell regisztrálniuk. A nyilvántartásba vett „jelölt-jelöltek” számára bő három hét múlva kezdődik majd az első valódi megmérettetés.
Augusztus 23-a és szeptember 6-a között ajánlásokat kell gyűjteniük: a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer, az egyéni képviselő-jelölteknek 400 szignót kell majd átadniuk az ellenzéki Országos Választási Irodának (OVI), amelybe a DK, az MSZP, a Momentum, a Jobbik, az Új Világ Néppárt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom delegált egy-egy tagot. Az már tudható, hogy miniszterelnök-jelöltként Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció), Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP), Pálinkás József (Új Világ Néppárt) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa mozgalom) száll majd harcba.
Az egyéni jelöltek esetében még mindig nem lehet pontosan tudni, melyik pártnak hány saját indulója lesz, mert folyamatosan a tárgyalások. A Jobbik és a DK például már megállapodott arról, hogy a 106 választókerület közül több mint harmincban támogatják a másik jelöltjét. Az LMP is több mint ötven ilyen megállapodást kötött már a Jobbikkal. Mint egy pártvezető lapunk kérdésére fogalmazott, „a végleges jelöltlisták vélhetően csak a regisztrációk leadási határidejének vége előtt pár perccel készülnek el”.
– Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat – mondta el a Népszavának Szabó Gábor az Országos Előválasztási Bizottság Jobbik által delegált tagja. A testület először szerdai ülésén nézi át a beérkezett dokumentumokat és ha esetleg hiánypótlásra lesz szükség, vagy korrigálni kell egy-egy nyilatkozatot, jelzik az illető indulónak.
Minden érintettnek kötelező nyilatkoznia „a képviselőjelölt integritását értékelő és kampánykockázatokat feltáró meghallgatáson” többek között arról, hogy van-e olyan ügye – például korrupciógyanús üzleti tevékenysége, nem fizetett bankhitele –, ami kompromittáló lehet az ellenzéki pártok számára, ha nyilvánosságra kerül. Mint megtudtuk, a pártok maguk szervezik saját jelöltjeik esetében ezeket a meghallgatásokat. A civil jelölteknél az a párt felelős ezért, amelyiknek a frakciójához az adott jelölt csatlakozni szeretne megválasztása esetén.
A jelölteknek el kell fogadniuk a közös etikai kódexet, továbbá vagyon-, feddhetetlenségi- és értéknyilatkozatot kell kitölteniük. A vagyonnyilatkozatban azokat az adatokat kell megadniuk, mint a mostani országgyűlési képviselőknek. A feddhetetlenségi nyilatkozat aláírásával a jelölt kijelenti, hogy nincs offshore érdekeltsége és 30 napnál régebbi köztartozása, nem áll büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt, az eddig esetleg rábízott közpénzzel, közvagyonnal felelősen gazdálkodott. A jelöltnek vállalnia kell azt is, hogy ha alulmarad az előválasztáson, akkor nem indul el a 2022-es parlamenti választáson. Szintén nyilatkozni kell arról, hogy a jelölt nem volt tagja a pártállami titkosszolgálatnak, nem volt tagja demokratikus jogállamot megdönteni akaró szervezetnek, és tiszteletben tartja az emberi méltóságot – ez utóbbi kitétel néhány jobbikos jelölt korábbi szélsőséges megnyilvánulása miatt feszültséget teremthet.
A meghallgatásokról és a nyilatkozatokról egy ellenzéki képviselő azt mondta: – Természetesen egyik párt sem hatóság, nem férnek hozzá különleges adatokhoz, de ma már elég sok nyilvános forrás és adatbázis is elérhető, amivel a jelöltek nyilatkozatainak tartalmát ellenőrizni lehet.
Az etikai kódex tartalmazza, hogy a jelölt nem folytat lejárató kampányt riválisaival szemben, a demokratikus értékek megvalósításáért dolgozik, fellép a kormányzati hazugságkampánnyal szemben. Az értéknyilatkozatban a jelöltek vállalják, hogy a jogállamiság, a sajtószabadság, egy igazságos Magyarország helyreállításán fognak dolgozni, a közös kormányprogramot hajtják végre, „nem játszottak össze elvtelen módon a Fidesszel”. Ebben a nyilatkozatban szerepel egy új választási törvény megalkotása – a kétfordulós választás visszaállítása –, valamint a közvetlen elnökválasztás és az ügynökakták megnyitása is. Nyilatkozni kell még emellett arról, hogy a megválasztott képviselő a 2022-2026-os parlamenti ciklus idején nem indul el önkormányzati vagy európai parlamenti választáson és melyik frakcióhoz csatlakozik majd.
