Az új kormányra marad a kulturális romeltakarítás

Több tízmilliárdos múzeumépítési projekteket hagy az új kormányra az Orbán-kabinet, amely rendre úgy zár be kiállítóhelyeket, hogy még nincs kész az új helyszín.

Nincs könnyű helyzetben az a szülő, aki a nyári hőségben strand mellett hűs múzeumba (is) vinné a gyerekét. Három nagy fővárosi kiállítóhely is zárva tart felújítás, illetve új épületbe költözés okán. Ráadásul a kényszerszünet évekkel ezelőtt kezdődött és közülük kettő – a közlekedési és az iparművészeti – még szerencsés politikai és gazdasági együttállás esetén is évekig zárva marad.

Mindez nem csak a látogatókat fosztja meg a kiállításlátogatás élményétől, de a szakterület kutatóit is akadályozza a munkájukban, ami miatt a szakmai érdek-képviseleti szervezetek korábban tiltakoztak is, többek között azt kérve a kormánytól, hogy az „érintett közgyűjteményi épületek kialakítása és a műtárgyak hozzáférhetővé tétele élvezzen elsőbbséget az állami nagyberuházások között”.

A Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületére már évekkel ezelőtt bejelentkezett az Orbán-kabinet. Eredetileg a Legfőbb Ügyészség is ide költözött volna, de 2019 februárjában úgy döntöttek, hogy maradnak a Markó utcában. Idén januárban pedig az is kiderült, hogy az épületben még a Kúria sem fér el.

A múzeumnak azonban ki kell költözni még az új városligeti épület átadása előtt. Holott a két dátum egyre közelebb kerül egymáshoz. A két végén felhajtott, Napur építésziroda által 1,9 milliárdért tervezett épületet az utolsó ígéret szerint az év végére fejezik be. Megvalósítási költsége menet közben nettó 35 milliárd forintra nőtt.

A múzeum 2022 első hónapjaiban kezdheti meg a beköltözést és tavasszal a múzeum hazatérését bemutató látványos időszaki kiállítással nyitnak. Március végén nyílik meg a látványosnak ígérkező nyitott kerámiatér. Az intézmény 150 éves történetét több mint 3000 műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultató gyűjteményi kiállítás mutatja be, de a különleges tárlaton egy 1673-as székelykapu és az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó is helyet kap majd, míg a gyerekeket történetmondással és zenéléssel szinesített kiállítás várja – válaszolta a Népszava kérdésére a Néprajzi Múzeum.

A műtárgyak java részét addig is a Szabolcs utcában felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) költöztetik. (Itt és a főépületben az átadás után elfér valamennyi műtárgy, így a külső raktárak felszámolhatóak.) A műtárgyakon túl a teljes könyvtári állomány és archívumi kollekció is elhagyta már a Kossuth teret. Jelenleg a restaurátor műhelyek és a múzeumi irodák költözése zajlik, ami szintén befejeződik augusztus végére. Az OMRRK-t egyébként már 2019 májusában átadta Orbán Viktor kormányfő. Csakhogy a 20 milliárd forintos intézmény belső építészeti kialakítása, a múzeumtechnológia beépítése csak a kivitelezés végeztével kezdődött el, így csak idén vált alkalmassá a műtárgyak fogadására.

A költöztetést a Városliget Zrt. és a Szépművészeti Múzeum bejáratott partnere, a Museum Complex Kft. végezte. A Liget projekt szállítmányozási munkára biztosított keretösszege nettó 975 millió forint volt. Ez sem kevés, de szinte eltörpül az Iparművészeti Múzeum szállítási és raktározási költsége mellett. Az első – szintén ezzel a céggel kötött - szerződés 2017-ben a múzeum bezárása után köttetett, amelyben nettó 2,55 milliárdért vállalták a feladatot, de később 2,99 milliárdra módosult az összeg. A megállapodás idén márciusban lejárt, így újabb szerződést kötöttek nettó 1,67 milliárdért. Így összesen nettó 4,86 milliárdot költenek a műtárgyak tárolására. S lehet, hogy ez sem lesz elég.

Az Üllői úti főépület felújítása, valamint a Hőgyes Endre utcai új épületszárny megépítése ugyanis még el sem kezdődött. Sőt még távolabbra tolódott. A 2017-ben megrendelt és 1,57 milliárdért elkészített terveket ugyanis az eredetileg megbízott Vikár és Lukács Építész Stúdió most 674 millió forintért áttervezi. A kivitelezői közbeszerzés csak ezek birtokában írható ki, a teljes újranyitáshoz pedig legalább öt év kell a kivitelezés kezdetétől számítva. De a kormány egyelőre nem biztosított erre fedezetet. Ha a kivitelezés valami csoda folytán jövőre elkezdődne és 2026-ra befejeződne, akkor „csak” tíz évig lenne zárva a múzeum. (Kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz.)

Nem számolnak sokkal kevesebb idővel a Közlekedési Múzeum esetében sem. Az eredeti terv az volt, hogy a Liget projekt részeként felújítják a historizáló épületet, míg a gyűjteményt a föld alatti hatalmas kiállítótérben mutatják be. A múzeumot 2015-ben zárták be és az évtized végére nyitották volna meg újra. Csakhogy a kormány 2017 végén úgy döntött, hogy teljesen új múzeumot épít a Kőbányai út menti elhagyatott ipartelepen. Addigra a régi épületet teljes egészében lebontották.

A terveket a New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro és Noll Tamás építészirodája készíti 7,87 milliárd forintért. Az építési engedély 2022 végére lehet meg, ezt követően írható ki a kivitelezői tender. Így a projekt megvalósításáról, az ehhez szükséges támogatás biztosításáról ebben az esetben is jövő évi parlamenti választások után felálló új kormánynak kell döntenie. Ezután kezdődhet az évekig tartó építkezés. A bezárás nettó ideje itt is meghaladja a tíz évet.

S ha mindez nem lenne elég: a Természettudományi Múzeum és a Nemzeti Galéria épületére is szemet vetett a kormány. Előbbit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem venné birtokba, utóbbit a kormány. A legfrissebb elképzelések szerint a múzeumot összevonnák a Magyar Nemzeti Múzeummal, de vizsgálják az Iparművészeti Múzeum beintegrálásának lehetőségét is. A Nemzeti Galéria a Ligetben kapna új épületet. A japán HANAA Jimusho és a Bánáti + Hartvig építészstúdió 2,83 milliárd forintért rajzolja a terveket. Az aktualizált költségterv szerint az eredetileg 26 milliárdosra tervezett múzeum ára immáron 72,7 milliárdra nőtt. Feltéve, hogy a fővárosi önkormányzat feloldja a városligeti múzeumstoppot. De az eddigiek alapján az sem kizárt, hogy úgy zárják be a kiállítóhelyeket, hogy még nincs meg az új helyszín.