oktatás;korrupció;OECD;reformok;igazságügy;adóreform;

CORMANN, Mathias

- Reformok sorát sürgeti az OECD

Az egészségügyet leszámítva, a magyar gazdaságpolitika szinte minden lényeges problémáját felsorolja a szervezet jelentése.

A magyar gazdaság sikeresen kilábal a koronavírus járvány gazdasági következményiből, ám a sikeres felzárkózáshoz egy sor területen reformokra lenne szükség  – olvasható az OECD legújabb Magyarországról szóló jelentésében.

A nemzetközi szervezet szerint létfontosságú lenne a szakképzés, a digitális készségek fejlesztése, a közlekedési kapcsolatok javítása és a lakhatási problémák enyhítése pedig növelné a lakosság mobilitását, lehetővé téve, hogy a gazdaságilag elmaradott területen élők is bekapcsolódhassanak a munkaerőpiacba. A szervezet szerint a versenyképesség erősítése és az átlátható üzleti környezet – azaz a korrupció csökkentése –, szintén kedvező hatna a gazdasági növekedésre, magyarán az egészségügyet leszámítva, a magyar gazdaságpolitika szinte minden lényeges problémáját felsorolja az OECD jelentése.

A korrupcióra kitérve az OECD is - az Európai Bizottsághoz hasonlóan – az igazságszolgáltatás teljes intézményi keretének megerősítését, és függetlenségének biztosítását javasolják, mondván, ez tovább erősíthetné a külföldi befektetők bizalmát.

Az OECD szerint az elöregedő és emiatt szűkülő munkaerő miatt szükséges lenne a magyar gazdaság termelékenységének növelése: ehhez a szakképzés, a felsőoktatás, a mérnökképzés fejlesztését javasolja a gazdasági szervezet, emellett a digitális technológiák támogatását kiemeli: azt tanácsolja a magyar kormánynak hogy tegyék olcsóbbá ( adócsökkentésekkel, támogatásokkal) a nagy sebességű mobilinternet elérhetőségét, segítsék a cégeket a digitális technológiák gyors átvételében.

A kormány büszke a magyar adóreformra: igaz, a munkát terhelő adó csökkentését azonban a világ legmagasabb áfájávával ellensúlyozza. Az OECD ezen a téren is kiigazítást javasol: jó irány a munkát terhelő adó csökkentése, de ezt kiegészítenék a pénzügyi, kereskedelmi és energiaszektor sújtó különadók felszámolásával. A szervezet az 27 százalékos áfával sincs kibékülve, szerintük nagyobb bevétellel járna egy alacsonyabb ám egységes áfa-kulcs bevezetése a kivételek felszámolása után. A kilábalás a Covid-19 okozta válságból sikeresnek tűnik, ám a magyar gazdaságot is fenyegetik azok a rövid távú kockázatok, amely a világgazdaságban jelen vannak: többek között ilyen a globális félvezetőhiány az autóipar esetében.   

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a nemzetgazdaság egészében a bruttó mediánbér 332,6 ezer forint volt.