Még mindig népszerű az autózás Budapesten, de forgalomcsillapításra is növekszik az igény

Üres kirakatok, kihalt üzletek, kerületeket ketté vágó városi sztrádák. Autómentes negyedek, életre keltett körutak.. A két véglet ismert. Az egyensúlyt hozó tervek formálódnak.

A városok élhetőségét jelentősen befolyásolja köztereik minősége, használhatósága. Bár az autózás lankadatlan népszerűségnek örvend Budapesten, a forgalomcsillapítás, a parkolóhelyek számának csökkentése, a járdák gyalogosok, sétányok és teraszok számára való felszabadítása iránt is növekszik az igény. A belvárosiak egyre kevésbé szeretnének álló és járó kocsik között szlalomozni, üres kirakatok előtt, városi autópályák mellett sétálni. Az önkormányzatokra így egyre nagyobb a nyomás nehezedik a közterek megújítására.

Ebbe a lassú változásba robbant bele a koronavírus járvány. A bevásárlóközpontok árnyékában működő üzletek jó része a pandémia előtt is nehezen termelte ki a helyiségek bérleti díját, de a kötelező zárlat még a sikeres helyeket is megingatta. A Bevásárlóutca Menedzsment (BUM) által összefogott 11 bevásárlóutcában a kezdeti lehangoló számok után javult az összkép, úgy tűnik a vállalkozások 90 százaléka túlélte a lezárásokat – derült ki május eleji kutatásukból. De a tartós zárlattal sújtott vendéglátósok még nehezebb helyzetbe kerültek.

A legnagyobb veszteséget a bulinegyed szenvedte el, amelyet a járvány mellett az airbnb szabályozás szigorítása is sújtott. Polyák Levente építész-urbanista, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa szerint nem csak ez a bedőlés oka. A tematikus utcák és negyedek középkori logika szerint szerveződnek, amikor a hasonló mesterséget űzők, például a cipészek vagy a textilkereskedők egymás mellett nyitottak üzletet, abban bízva, hogy a vásárlók szívesebben mennek olyan helyekre, ahol nagyobb a választék. Azóta többszörösen bebizonyosodott, hogy az egyféle közönségre épített modell legfeljebb rövid távon hozhat sikert, utána törvényszerűen konfliktusokat szül vagy éppen érdektelenségbe fullad. Ez nem csupán a belvárosi egymásba érő kocsmákra igaz, hanem a beszűkülő funkciójú vásárcsarnokokra is. A bedőléshez elég a környezeti változók egyikének módosulása, mivel a túlságosan szűk a mozgástér miatt képtelenek idomulni az új helyzethez – magyarázza a városregenerációra, közösségi részvételre szakosodott építész-szociológus, aki szerint a hosszú távon fenntartható működéshez a sokszínűség a kulcs.

Budapest bevásárló és szórakozó utcáinak kialakulására egyszerre hatott a várostervezői ambíció és a spontán folyamatok. A nagy sétányokat és főutakat határoló házakat eleve úgy építették meg, hogy a földszinten üzleteket, műhelyeket, kávéházakat, éttermeket és kocsmákat nyissanak. A keskenyebb belső utcákban gyakorta nincsenek is erre használható földszinti helyiségek. Így más az adottsága az Andrássy útnak és a Nagykörútnak, mint mondjuk egy köztes keresztutcának. Az eredeti szerepkört azonban a motorizáció megjelenése sok helyen felülírta. A Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út valójában egy belvárosi autópálya, itt csak olyan tevékenység élhet meg – például hotelek, mozi, különlegességgel szolgáló üzletek –, amelyeket célzottan keresnek fel az emberek és kizárhatóak a forgalom zavaró tényezői. Kicsit jobb helyzetben van a Kis- és Nagykörút, hiszen ezekben széles járdák lehetőséget adnak a teraszos vendéglátásra, az autók között csilingelő villamos oldja a forgalom pályajellegét.

Az önkormányzatok többsége eddig nem igazán volt partner a közterek felvirágoztatást célzó kísérletekben. Az urbanista szerint ezért bukott el a Hajós utca és a Király utca dizájn-kezdeményezése. Más volt a helyzet a Bartók-negyedben, ahol a kezdetektől megvolt hozzá a politikai akarat, az önkormányzat jól becsatornázta a civil kezdeményezéseket és uniós forrást is szerzett hozzá. Nagyon jó, hogy hasonló program indul a Margit körúton. A Nagykörút átalakításán is komolyan dolgozik a fővárosi önkormányzat, kutatásokat és prognózisokat készítettek, ötletpályázatot írtak ki, kérdés, hogy mit lehet ezekből tettekre váltani. A Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton megjelent néhány pionír kereskedő, de a valódi változást csak az autóáradat megfékezése hozhat, ami egyelőre kényes politikai kérdés. Előbb-utóbb mindenki rá fog jönni, hogy milyen kellemes sétálva fagyizni, egy-egy üzletbe betérni, teraszon kávézgatni, még akkor is, ha ehhez két utcával kijjebb kell hagyni az autót.

Margit körút: újratervezés alatt

Régi adóssága a kerületvezetésnek a Margit körút rendezése. A huszas-harmincas évek aktív kávéházi életét a hatvanas évekre a kalapszalonok, szabóműhelyek és apró boltok váltották fel, de a kilencvenes években mindezt elsodorták a bevásárlóközpontok. A helyüket kevésbé nívós üzletek foglalták el, de azok is sorra tönkrementek. A válság után a kirakatok jó része üres. Az új városvezetés a bécsi, amszterdami példákat követve egy támogató keretrendszert dolgozott ki a felülről irányított átalakuláshoz, amelyben civil közösségek, kulturális vállalkozások töltik meg élettel a budai körutat – csap bele a Margit Negyed program bemutatásába Berg Dániel alpolgármester, a projekt lebonyolítására létrehozott önkormányzati-szakmai-civil tagokból álló testület vezetője, aki külön hangsúlyozza: újabb bulinegyedet bizonyosan nem akarnak.

A program érdekében módosították a kerületi vagyonrendeletet, így most már valódi akár 90 százalékos kedvezmény adható azoknak a bérlőknek, akik a program céljait elfogadva közösséget erősítő, segítő céllal hasznosítják az önkormányzati bérleményeket. A helyiségbérleti pályázatokon, illetve a bérleti díjkedvezmény meghatározásakor többek között az üzlet gyalogosforgalom vonzó hatása, a közösségi érték, illetve az is számít, hogy kerületi-e a bérlő. A díjengedményhez a bérlőnek feladatellátási szerződést kell kötnie a kerülettel. A Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány a kerületi lakáspolitika kialakításában segédkezik, a KÉPEZŐ művészettörténeti ismeretterjesztő foglalkozásokat és tehetséggondozást vállal a kerületi iskolákban. A helyiségek egy része rossz állapotban van, a testület ezért az elbírálás alatt figyelembe veszi, ha egy bérlő befektet az ingatlan felújításába, amely később a bérleti díjból is levonható. Önmagában ezzel százmilliós értéknövekedést ér el az önkormányzatok többségéhez hasonlatosan forrásszűkében lévő önkormányzat, de az eddig üresen álló és a fenntartási költségek miatt komoly veszteséget hozó bérlemények végre bevételt termelnek – magyarázza a konstrukciót a momentumos alpolgármester. A felfutáshoz szükség lenne forgalomcsillapításra és zöldítésre, például a sínek közötti gyep és fa sokat szelídítene a látványon.

Két pályázatot hirdettek eddig. Az első csak afféle puhatolózás volt az önkormányzat és a piac részéről is, a második fordulóban meghirdetett 26 ingatlanra már 134 pályázat érkezett, van köztük improvizációs színház, fesztiválszervező, cserkész szövetség, kávézó és kerámiaműhely, de jó néhány piaci szereplő is bejelentkezett, ami azt mutatja, hogy üzleti szempontból is érdekessé vált a program, és ez nagyon jó hír Berg Dániel szerint. Mindehhez a Bartók-negyed adott inspirációt.

A két negyed adottságai nem azonosak – hívta fel a figyelmet a Bartók és a Margit negyed program szakmai vezetője, Ongjerth Dániel. A Bartó Béla út mindig is a belváros nyúlványaként működött kávéházakkal és nagy forgalmú üzletekkel, a Margit körút inkább a Ganz gyár háttereként, ami az építészeti kialakításban is megjelenik: nagy portálos üzletek helyett kisebb boltok, alagsori műhelyek dominálnak. Az is eltér, hogy a Bartók esetében nagyobb arányban maradtak önkormányzati kézben a nem lakás célú ingatlanok. A XI. kerületben jóval előbb eszméltek. A kerületvezetés 2006-ban készíttette el az első tanulmányt a revitalizációról, amit néhány év múlva követett a kulturális funkciókat előtérbe helyező helyiségbérleti rendelet, amelynek nyomán megjelentek az első galériák és kávézók. Ezt erősítette fel a két milliárdos uniós program, amelynek révén fesztiválokkal, közösségi rendezvényekkel segítették a betelepülőket. Az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány az üres önkormányzati ingatlanok kulturális hasznosításában segédkezik. A Margit negyed megújítására egy nagyobb tanácsadó testületet hoztak létre, amelynek fontos feladata a XI. kerületinél rosszabb adottságú, gyakorta ablaktalan, alagsori, lepukkant ingatlanok kulturális és közösségi célú hasznosításának elősegítése. A kerületvezetés ugyanakkor itt sokkal aktívabb, a közösségi várakozás is nagyobb, több oldalas kívánság- és teendő-listát kapnak az itt élőktől. A feladatot egyébként bonyolítja, hogy sok különféle adottságú területről van szó. A Keleti Károly utca környéke például párizsias hangulatú, sok a kiülős terasz, kávézó, galéria. A Margit körutat meghatározza az itt hömpölygő autófolyam, ami korlátok közé szorítja a funkcióváltást. Sétány például aligha lesz itt, de néhány trükkel fenntarthatóbb irányba mozdítható el. Ez években telik, de Ongjerth Dániel bízik benne, hogy őszre már itt is láthatóvá válnak a változás első jelei.