A 100 éves és annál idősebb embereknek egy speciális baktériumfaj él a bélrendszerében, amelyek segítenek elhárítani a fertőzéseket, ezáltal jobban működik az immunrendszerük - állítja egy Japánból származó, a Nature-ben megjelent új tanulmány . Az eredmények azt sugallják, hogy ezek a baktériumok és az általuk termelt specifikus vegyületek - "másodlagos epesavak" - hozzájárulhatnak az egészséges bélrendszerhez és az egészséges öregedéshez. Azt a tudósok nem állítják, hogy ez lenne az egyedüli oka, hogy egyesek száz évig, vagy tovább élnek - erre még nincsenek megalapozott adataik -, de az kiderült, hogy van kapcsolat a hosszú élet és a baktériumok között. A százhét éveseknek ugyanis egyértelműen különbözött a bélbaktérium összetétele a fiatalabbakétól: egyes nekik meglévő mikrobáik hiányoztak, más ott nem lévők, jelen voltak.
Egyre inkább nyilvánvaló tehát, hogy a beleinkben élő mikrobák, a mikrobiom (az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer) milyen fontos szerepet játszik életünkben. A mikrobiom össztömege eléri a két kilogrammot, vagyis meghaladja az átlagos, 1,5 kilogrammos agy tömegét (az egyetlen szerv, amely nagyobb ennél, a májunk), ráadásul százötvenszer több gén van bennük, mint az emberi genomban. „A bélmikrobiom felfedezése az elmúlt évtizedek legfontosabb eredménye az emberi egészségügy területén. Valójában a felfedezése, vagy még inkább, újrafelfedezése történt meg a génszekvenálás módszerével kevesebb mint 15 évvel ezelőtt” – mondta James Kinross, Londoni Imperial College tudósa a Guardiannak. A bélmikrobiom-tudomány nagy lehetősége - de egyben nagy nehézsége is - az, hogy a rossz bélműködés a betegségek széles skálájával hozható összefüggésbe, az elhízástól és a degeneratív agyi betegségektől kezdve a depresszión át a gyulladásos bélbetegségekig és a krónikus gyulladásokig. "A mikrobiom mindenhez társul: válasszon ki egy betegséget, és az társul hozzá" - mondja Kinross. ,,A mikrobiom olyan, mint egy konvergens tudomány - ökológusnak, genetikusnak, bioinformatikusnak, klinikusnak és epidemiológusnak kell lenni ahhoz, hogy megpróbáljuk értelmezni".
Az internet és a reklámok ugyan tele vannak olyan táplálékkiegészítőkkel, amelyek azt állítják, rendbe hozzák mikrobiom-állományunkat, miközben valójában nem is nagyon tudjuk, hogyan működik: van amit tudunk, van amit tudni vélünk, és rengeteg dolog van, amiről fogalmunk sincs. Az mindenesetre tudható, hogy a mikrobiom összetett: sejtmag nélküli ősi egysejtűek (archaeák), baktériumok, vírusok, gombák alkotják. Velünk együtt alakultak az emberi egyedfejlődés során, nem csak beleinkben vannak ott, hanem bőrünkön, szánkban, szemünkben, szaporítószerveinkben is - egészségünk szempontjából a legfontosabb a beleinkben élő állomány. Ennek milyensége emberről emberre változik. „A mikrobiom alapvető szervünk, és törődnünk kell vele. Ha ezt megtesszük, ő is törődik velünk” – magyarázta Tim Spector, a Londoni Kings College professzora, járványtudósa, aki két könyvet is írt a tárgyban, bár megjegyzendő, nem mindenki ért egyet azzal, hogy a mikrobiomot „szervnek” tekintsük. „Sok olyan dolog – amire a legtöbben nem is gondolnának -, mint például a depresszió, a szorongás, nagyon tisztán láthatóan függ a mikrobiomunktól. Ugyanígy alakítja az étvágyunkat, az emésztésünket. De a kulcsfelfedezés, ami a legutóbbi idők fejleménye az az, hogy hatással van az immunrendszerünkre. Alapvetően bélmikrobiom irányítja, jeleket küldve, mivel az immunrendszerünk legnagyobb része a beleinkben van. Segít leküzdeni az olyan fertőzéseket, mint Covid-19 vagy a korai rákot” – tette hozzá.
Minél gazdagabb a mikrobiomunk fajokban, annál jobban működik, de a városi életmód nem kedvez a sokféleségnek. Jack Gilbert, a San Diego Californiai Egyetem mikrobiomtudósa szerint, az antibiotikumok feltűnésének kezdte óta, az elmúlt nyolcvan évben sok alapvető fontosságú mikrobánkat elvesztettük. „Ezek generációkon keresztül »öröklődtek«, anyákról a gyermekekre, de a legutóbbi 3-4 generáció során több közülük eltűnt. Nem határozható meg pontosan, hogy ez az életmód, az étrend változása, az otthonaink tisztasága vagy az antibiotikumok miatt van-e” – fejtette ki.
Annak érdekében, hogy mindenkinek megfelelő legyen a mikrobiomállománya, Tim Spector és Jonathan Wolf mesterséges intelligencia szakértő és adattudós négy évvel ezelőtt létrehozta a ZOE programot, amelynek célja, hogy személyre szabottan meghatározzák, kinek milyen étrenddel alakítható ki a legmegfelelőbb mikrobiomja. Az elmélet alapja, hogy az, hogy ki, milyen ételeket tolerál, mitől hízik meg, mitől nem, attól függ, milyen mikrobák élnek benne. Ha tudjuk, hogy melyek hajlamosak a kalóriák megkötésének segítésre, vagy melyek a legjobbak az agy egészségének megőrzése érdekében, akkor megfelelő étrenddel alakíthatjuk mennyiségüket. Spector 30 éves kutatásai 15 ezer ikerrel azt mutatják, hogy még a genetikailag azonos ikrek mikrobiomja is csak 30 százalékban azonos: ezért más a viszonyulásuk az ételekhez. Az is kiderült vizsgálataiból, hogy az egyes emberek genetikájuk és mikrobáik által meghatározottan teljesen másképp reagálnak ugyanarra az ételre, ami azért lényeges, mert ez kapcsolatban van a szívbetegségekkel, a kettes típusú diabétesz kialakulásával és az elhízással. Vagyis az, hogy két embernek egy szelet torta elfogyasztása után teljesen különböző módon alakul a vércukorszintje, nem magyarázható egyszerűen a kalóriákkal.
Létezik már mikrobiom tesztelés, de nem volt különösebben hasznos, mert nem ismerjük eléggé az egész rendszer működését vagy kölcsönhatását. Tim Spector viszont azt reméli, hogy az ő tesztje, amely a vérzsír- és vércukorválaszt is méri adott ételekre, változtat ezen. A korábbi tesztek nem voltak optimálisak, a ZOE megközelítés azonban teljesen más: a legkorszerűbb szekvenálás lehetővé teszi a fajok és törzsek kimutatását, és az összefüggések megtalálását e mikrobák, valamint az élelmiszerek és az egészség között.
