Az átoltottság növelése érthető és helyes cél, de komoly gondokat és konfliktusokat okozhat a munkahelyeken, ha a munkáltatók jogot kapnának arra, hogy bizonyos munkakörökben az oltást kötelezővé tegyék. A többi között erről beszélt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vetette fel nemrég: a munkáltatók kapjanak felhatalmazást arra, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé, kvázi foglalkoztatási feltétellé tegyék a vakcinát. A javaslat elég tág kört fogalmazott meg, mivel ott tenné kötelezővé az oltást, ahol a munkavállalók több személlyel érintkeznek).
Ez viszont szinte minden munkahelyre igaz lehet, amely nem mereven távmunkát ír elő. A gond viszont nemcsak ez és Kordás László konkrétumokat is említett.
– Például a vendéglátásban milyen munkakör lenne érintett? A pincér, aki találkozik a vendégekkel, nyilván, de akkor a szakács már nem, miközben ő készíti azt az ételt, amit a vendég elé tesznek – sorolta. Vagy mondjuk a budapesti közlekedési cégnél a sofőrt plexifallal választják el az utasoktól, miközben a távolsági buszjáratokon egy ugyanolyan sofőr jegyeket kezel és bérleteket is ellenőriz. Akkor ugyanarra a munkakörre az egyik helyen elrendelheti a munkaadó, míg a másikon nem? De arról is lehetne beszélni – folytatta Kordás László –, hogy hiába teszik kötelezővé a vakcinát egy cégen belül egyes munkakörökben, ha aztán a dolgozók az ebédlőben, a folyosókon, a mosdókban amúgy is találkoznak.
Kordás László szerint eleve akadnak konfliktushelyzetek a munkahelyeken a dolgozók és a munkaadó között és teljesen felesleges plusz feszültséget oda telepíteni. „Ezzel az eszközzel biztosan nem lehet jó megoldásra jutni az átoltottság növelésében. Mi inkább abba az irányba mennénk, hogy a munkaadó próbálja meg az érdekeltséget növelni a dolgozókban”, próbálja meggyőzni őket – akár plusz szabadnappal vagy prémiummal – arról, hogy legyenek beoltva, és ez ne a munkaadó felől jövő kötelezettség legyen.
Ráadásul Kordás László szerint rengeteg olyan ember nem vette fel az oltást, akinek sok köze nincs a munkaerőpiachoz, mert mondjuk alkalmi munkából él. Őket nem tudják elérni így, pedig ebben a körben több százezer emberről beszélünk. – Ha a munkaadó döntésére bízzák az oltást, akkor jó eséllyel nem orvosszakmai szempontokat vesz figyelembe, hanem a saját gazdasági, piaci helyzete alapján dönt, aminek viszont köze nem lesz a járványkezeléshez. Nincs ugyanis a munkaadóknál az a tudás, ami alapján meg lehet hozni egy ilyen döntést. Kordás László szerint ha a jogalkotó úgy gondolja, rendelje el a kötelező oltást, amit meg tudna bármikor tenni, de a feszültséget nem érdemes a munkahelyekre vinni.
