Az EFE spanyol hírügynökség tudósítása szerint ezrek gyűltek össze a bejrúti tűzoltóságnál, hogy onnan induljanak a kikötő irányába, ahol további két menet résztvevőivel találkoznak. Az EFE megjegyzi: a tavalyi robbanás halálos áldozatai között 10 tűzoltó is volt.
Az áldozatok képeit kezükben tartó tüntetők a többi között "forradalmat" sürgettek. Egyes résztvevők libanoni zászlókat vagy olyan transzparenseket emeltek a magasba, amelyeken igazságszolgáltatást és politikusok felelősségre vonását követelték. Egyes politikusoknak - mint emlékeztettek - tudomása volt arról, hogy a kikötőben évek óta 2700 tonna ammónium-nitrátot tároltak szakszerűtlenül, ami végül a robbanást okozta.
A tűzoltóságnál gyülekező tiltakozók transzparensein olyan feliratok voltak láthatók, mint például "végezzék ki azokat, akik a nitrátot Libanonba hozták" vagy "az alkotmányban foglaltakat végre kell hajtani, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő".
Egyes tüntetők politikai vezetők képeit emelték a magasba, köztük a Hezbollah libanoni síita szervezetet vezető Haszan Naszralláhét, akinek képén a "körözött" szó volt látható.
A megmozdulások során önkéntesek rózsákat osztogattak, egyes tiltakozók pedig koszorúkkal kezükben emlékeztek meg a robbanás áldozatairól.
A több tízezer emberből álló tömeg a Bevándorló Szobránál, az ammónium-nitrát tárolására használt raktár romjaival szemben állt meg.
Az EFE szerint a biztonsági készültség szintje a vártnál alacsonyabb volt.
Libanon 2019 óta súlyos politikai, gazdasági és pénzügyi válsággal küzd, amit súlyosbított Bejrút kikötőjében egy évvel ezelőtt történt robbanás.
Franciaország 100 millió eurós segélyt ígért LibanonnakEmmanuel Macron francia elnök szerdán közölte, hogy országa a jövő évben 100 millió eurót (több mint 35 milliárd forint) folyósít közvetlen segély formájában a libanoni népnek, mindazonáltal figyelmeztetett: szó sincs semmiféle "biankó csekkről" a libanoni politikai rendszer javára.
A francia elnöki hivatal közölte, hogy 370 millió dollár segély gyűlt össze a libanoni humanitárius szükségletek kielégítésére. Az Élysée-palota tájékoztatása szerint a segélyt elsősorban élelmiszerre, az iskolákra, az egészségügyi szektorra és az ivóvízellátásra fordítják.
A Libanon megsegítésére szervezett nemzetközi online adományozó konferencia megnyitóján Macron egyúttal bejelentette, hogy Franciaország a következő hetekben 500 ezer adag, koronavírus elleni védőoltást küld az országnak. A konferenciát a libanoni főváros, Bejrút kikötőjében tavaly történt, több mint kétszáz ember halálát és mérhetetlenül nagy anyagi károkat okozó robbanás évfordulóján tartják.
A francia elnök világossá tette, hogy a francia humanitárius segély nincs feltételhez kötve, és közvetlen formában juttatják el a terepen működő egyesületeknek és civil szervezeteknek. Macron hangsúlyozta: sürgős libanoni kormányalakításra van szükség, hogy az ország kilábalhasson jelenlegi válságából. "Libanon jobbat érdemel annál, hogy a nemzetközi szolidaritásból éljen. Ezért megismétlem felhívásomat, hogy a legfontosabb továbbra is egy kormány megalakítása, amely képes végrehajtani a legsürgősebb intézkedéseket az emberek érdekében" - jelezte Macron.
Macron bírálta a libanoni hatóságokat is. A francia elnök szerint úgy tűnik, mintha a libanoni vezetők "fogadtak volna" arra, hogy a helyzet egyre rosszabb lesz. "Úgy gondolom, hogy ez morális és történelmi hiba" - tette hozzá.
A konferenciához videoüzenetben csatlakozott Joe Biden amerikai elnök, aki 100 millió dolláros humanitárius segélyre tett ígéretet. Biden mindazonáltal kijelentette: "akármennyi külső támogatás sem lesz elegendőn, amennyiben Libanon vezetői nem kötelezik el magukat a gazdaság megreformálása és a korrupció elleni harc nehéz, ám szükséges munkája mellett".
Az eseményen Heiko Maas német külügyminiszter 40 millió eurós segélyt ígért Németország nevében a közel-keleti országnak, de Berlin is kormányalakításra és a szükséges reformok végrehajtására szólította fel Libanont.
A konferencián szintén részt vevő Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az EU néhány napja szankciós keretrendszert fogadott el azokkal szemben, akik akadályozzák azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy véget vessenek a libanoni politikai válságnak. Michel mindazonáltal hangsúlyozta: reményeik szerint nem lesz szükség a keretrendszer aktiválására.
A Franciaország és az ENSZ által Libanon megsegítésére szervezett konferencián mintegy 40 ország és szervezet képviselője vett részt. Ez a harmadik ilyen jellegű konferencia tavaly augusztus 9. óta.
Libanon 2019 óta súlyos politikai, gazdasági és pénzügyi válsággal küzd, amit súlyosbított Bejrút kikötőjében egy évvel ezelőtt történt robbanás. Az ENSZ szerint a libanoni lakosság több mint fele szegénységben él, átlagosan minden harmadik embert az élelmiszer-ellátás bizonytalansága sújt, és közel négymillió embert fenyeget a veszély, hogy nem jut hozzá tiszta vízhez.
