Németország;Deutsch Tamás;

Sebastian Vettel

- Leegyszerűsített „érvelés” Fidesz módra

A magyar kormány, illetve a Fidesznek és holdudvarának tagjai előszeretettel emlegetik a náci Németországot, ha nem értenek egyet német politikusokkal, magánszemélyekkel.

A közelmúltban több olyan nyilatkozat is volt magyar kormányzati szereplők, politikusok, illetve tisztségviselők részéről, amelyben Németország II. világháborús szerepére utalnak, párhuzamot vonva a náci harmadik birodalom és a jelenlegi német állapotok között.

A napokban a német nagykövetség volt kénytelen visszautasítani a Deutsch Tamás egyik közösségi posztjában megjelenteket. A Fidesz európai parlamenti képviselője ­Sebastian Vettel Forma–1-es pilóta Magyar Nagydíjon hordott szivárványos cipőjének képét posztolta egy az 1936-os berlini olimpián készült fotóval együtt, melyen a tömeg náci karlendítéssel látható. Deutsch Tamás ezzel a szöveggel kommentálta a két fotót:

„A németek mindig is értettek ahhoz, hogy hogy kell az aktuális kordivatnak megfelelő píszí szimbólumokat megjeleníteni a sportban.”

Deutsch Tamásnak nem ez volt az első szerencsétlen történelmi párhuzama. Tavaly decemberben bocsánatot is kellett kérnie Manfred Webertől, az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől, mert a Ges­tapót emlegette vele kapcsolatban. ­Weber korábban ugyanis arról beszélt, hogy ha Magyarországon valóban olyan jó az emberi jogok, a sajtószabadság helyzete, mint azt a kormány folyamatosan állítja, nem érti, Orbán Viktor miért ellenzi annyira az uniós jogállami vizsgálatokat. ­Deutsch Tamás erre úgy reagált, hogy ez a náci és a kommunista titkosrendőrség logikája. A Fidesz akkor még az Európai Néppárt tagja volt – ha felfüggesztett státuszban is –, az eset után pedig több néppárti EP-képviselő kezdeményezte ­Deutsch Tamás frakcióból való kizárását. Ezek után követte meg Manfred Webert több alkalommal is a magyar képviselő. Néhány héttel később a Fidesz kilépett a néppártból.

Idén áprilisban is ­diplomáciai súrlódást okozott, amikor egy magyar kormányzati szereplő Németország náci múltját emlegette egy aktuális esemény miatt. Amikor Petry Zsoltot, a Hertha BSC labdarúgóklub kapusedzőjét elbocsátották, mert egy interjúban bevándorlóellenes kijelentéseket tett, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, az eset „a náci Németország totalitárius rendszerére emlékeztette”, és felmerül a kérdés, hogy Németország jogállam-e még egyáltalán.

Az elbocsátás után Magyar Levente külügyminiszter-helyettes még be is kérette hivatalába a német nagykövetség ügyvivőjét, hogy magyarázatot kérjen. Akkor a német külügyi szóvivő annyit reagált, hogy számukra a magyar kormány észrevételei „semmiképpen sem érthetők”, mert egy privát fociklub ügyéről van szó.

Durva nyilatkozathoz vezetett júniusban az, hogy a müncheni német–magyar labdarúgó Eb-mérkőzés előtt ötvenezer civil aláíró, a teljes müncheni tanács, valamint a Keresztényszociális Unió elnöke, Markus Söder bajor kormányfő is támogatta, hogy szivárványszínű kivilágítást kapjon a meccsnek otthont adó aréna, így tiltakozva a pedofíliát a homoszexualitással egybemosó, melegjogokat csorbító magyar törvény ellen. A müncheni javaslatra reagált Szijjártó Péter külügyminiszter, aki – vélhetően – az ország náci múltjára és az 1936-os berlini olimpiára utalva azt mondta: történelmi tapasztalatok mutatják, hogy a sport és a politika összekeverése rossz, és ezt a németek jól tudják.

A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) akkreditációs albizottsága az alapvető jogok biztosa emberi jogi intézményi „A” státuszának elvételét kezdeményezi.