Lengyelország;igazságügyi reform;Európai Unió Bírósága;

2021-08-06 10:00:00

Ketyeg a brüsszeli óra

A varsói kormánynak augusztus 16-ig kellene bejelentenie, hogy végrehajtja az EU bíróságának a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatos határozatát. A tét nagy, mert gyorsan elzáródhat a pénzcsap.

Az Európai Bizottság augusztus 16-ig adott határidőt  a lengyel kormánynak. Ha addig nem jelenti be, hogy végrehajtja az Európai Uniós Bíróságnak (EUB) az igazságügyi reformról szóló határozatát, akkor az EB a bírósághoz fordul és arra kéri, hogy büntesse meg a kötelességszegő Varsót. Ebben az esetben pedig egyelőre nem érkeznének az újjáépítési alap euromilliárdjai sem.

A vita továbbra is a lengyel igazságügy jobboldali átépítése körül forog. Ahogy azt a Népszavában korábban is írtuk, a kormányzó konzervatív-nacionalista koalíció egyik fő prioritása az igazságszolgáltatási rendszer a rezsim céljainak megfelelő átalakítása. Ennek első lépéseként törvénymódosítással olyan igazságszolgáltatási tanácsot hoztak létre, amelyet a jobboldali kormánytöbbség ural. Ennek a testületnek a jogköre a bírók és bírósági vezetők kinevezése. A következő lépésben a tanács létrehozta a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsát. Erről az uniós bíróság azt állapította meg július ítéletében, hogy nem független testület és sérti az uniós jogot, hogy egy ilyen tanács jár el a bírók fegyelmi ügyeiben. Kevéssel az ítélet előtt az EUB alelnöke felszólította a fegyelmi tanácsot, hogy ne hozzon újabb, a bírókat érintő ítéleteket, ne fosszanak meg senkit bírói mentelmi jogától és ne alkalmazzák az un. „szájkosár-törvényt”, amely tiltja a bíróknak, hogy európai igazságügyi fórumoktól kérjék annak megállapítását, hogy egyes lengyel jogszabályok nem sértenek-e európai törvényeket. Ennek ellenére a Fegyelmi Tanács nemrég összeült, döntést hozott, s egy bíró mentelmi jogát megvonta és fizetéscsökkentésre ítélte. Az illetőt ittas vezetésen kapták. Az EUB határozatával dacolva szeptemberre és októberre is kitűztek egy ülést. 

A lengyel alkotmánybíróság (összes tagja a fő kormánypárt, a PiS embere) eközben olyan ítéletet hozott, miszerint az EUB nem bírálhatja felül a lengyel állam jogrendjét. Ez sokak szerint ellentétes Lengyelországnak EU-társulási szerződésével, amelyben vállalta, hogy az uniós jog „felülírja” a hazait, s az uniós bíróság ítéletével felülbírálhatja valamennyi lengyel bíróság korábbi határozatát. Az ellenzéki többségű Szenátusban pedig a probléma gyors megoldását sürgetik: elfogadtak egy tervezetet, amely egyszerűen megszünteti a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsát.

Eközben ketyeg az óra, gyorsan közeledik az augusztus közepi dátum. Ettől kitört a harci idegesség a lengyel kormánykörökben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt mondta, hogy a Fegyelmi Tanács nem vált be, nem teljesíti a várakozásokat, „mert sok bírót nem vontak felelősségre". A TV Republika nevű jobboldali magántévében pedig már azzal állt elő, hogy a reformokat, mint minden ilyen intézményt, idővel „felül kell vizsgálni, meg kell olajozni”. Andrzej Duda államfő a Polsat News hírtévének azt nyilatkozta, maga is azt tervezi, hogy törvénymódosítást nyújt be az ügyben. A sajtóban több találgatás is megjelent, amelyek szerint felszámolnák a fegyelmező vészbíróság önállóságát, s egyesítenék a Legfelsőbb Bíróság Büntető Tanácsával. Így a politikailag kinevezett bírók az átszervezés ellenére is státuszban maradnának.

Zbigniew Ziobro a Szolidáris Lengyelország párt elnöke, igazságügyminiszter eközben konfrontációra törekszik a nagyobb kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal (PiS), s igyekszik megakadályozni a törvény korrekcióját. A jobboldali szatellitpárt zavaró, de nélkülözhetetlen a parlamenti többséghez, így nagy a zsarolási potenciálja.

A vita egyszerű ügyekről szól. Az európai intézményekben egyre kevésbé viselik el, hogy az autoriter hajlamú tagállamokban felszámolják a jogállami biztosítékokat – így a bíróságok pártatlanságát. A politikailag összeállított tanácsok és a bírókat politikai indítékkal fegyelmező belső testületek ugyanis nem csak emberi jogi, de súlyos gazdasági kockázatot is jelenthetnek például a külföldi befektetők számára. Ilyen viszonyok mellett például aligha számíthat jogszerű és igazságos ítéletre az amerikai Discovery TV, amelynek lengyel hírcsatornáját a TVN 24-et épp most akarja nyilvánvaló politikai okokból felszámolni a jobboldali kormány.