Európa hirtelen befagyhat

A globális felmelegedés hatásainak egyik legsúlyosabb következménye az óceáni áramlatok rendszerének összeomlása lehet. A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb.

A korábban gondoltnál jóval több aggasztó jel utal arra, hogy a Golf-áramlat már mostanra is szinte teljesen destabilizálódott, és a kutatók nem tudják, mikor fog az egész rendszer összeomlani. Évezredek óta az Atlanti-óceáni körforgási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation - AMOC), közkeletű nevén a Golf-áramlat rendszere határozza meg Észak-Európa éghajlatát. A rendszer meleg felszíni vizeket szállít az Atlanti-óceán északi régióiba, és hideg vizeket a mélyben délre. Ez a forró égövi áramlás ma gyengébb, mint bármikor a korunkat megelőző ezer évben, és ha összeomlik, az súlyos hatással lesz a klímánkra. Azt a tudósok már három éve megállapították, hogy a Golf-áramlat 1600 éve nem látott szintre lassult, a mostani kutatás úgy találta, „teljesen elvesztette stabilitását”. Az összeomlás az egész világon katasztrófákat okoz majd, extrém teleket Nyugat-Európában, megakadályozza az esőket Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában, alacsonyabb hőmérséklet lesz az eredménye Európában (a legutóbbi jégkorszakban az AMOC három év alatt 5-10 fokkal is meg tudta változtatni a téli hőmérsékletet), további veszélyeket rejt az amazonasi őserdőkre és a déli-sarki jégtakaróra - olvasható a Nature-ben szerdán megjelent tanulmányban.

Az aggodalmak fő forrása, hogy az elmúlt százezer évre vonatkozó történeti klímakutatások szerint a Golf-áramlatnak két állapota van: egy nagyobb sebességű, ami az utóbbi évezredet is jellemezte, és egy annál egyértelműen lassabb. Az adatok alapján elképzelhető, hogy egy fokozatos hőmérséklet-növekedés egy ponton hirtelen váltást okozhat, és a gyorsabb fázisból klímatörténeti értelemben pillanatok alatt átléphetünk a lassú fázisba.

A mostani lassulási folyamat évtizedek óta tart, de hogy mikor jut el a „fordulóponthoz”, abba az állapotba, ahonnan már nincs visszaút, még nem ismert. Még nem lehet tudni, milyen légköri szén-dioxid szintnél következik be a katasztrófa, az egyetlen, ami most tehető, ennek szintjének minél alcsonyabban tartása. A melegedés azért lassítja az AMOC-ot, mert a sűrű hideg, sós víz lemerülése az óceánba, de a melegebb édesvízi olvadó grönlandi jég lassítja ezt a folyamatot.

A Golf-áramlat csak egyike a Föld azon helyszíneinek, ahol olyan fordulópont várható, amin ha átlép a klímaváltozás, a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és kivédhetetlen károkat okoz az egész világon. Kilenc ilyen terület létezik.

1. Gröndland, ahol a jégtakaró eltűnése fenyeget, ez hét méterrel emelné meg a tengerek szintjét.

2. Észak-amerikai és a szibériai permafroszt felolvadása, ami az üvegházhatású gázok mennyiségét növeli meg az atmoszférában

3. A Golf-áramlat leállása a fentebb vázolt hatásokkal

4. Az északi erdők változása, ami északon a tundra előretörését, délen a kiszáradását eredményezi.

5. Az amazonasi őserdők kiszáradása

6. A nyugat-antarktiszi jégtakaró eltűnése

7. A nyugat-afrikai monszunerdők északi része a több eső miatt terjednek, miközben délen a kiszszáradás fenyegeti őket, ezzel átalakítva a Száhel-övezet klímáját

8. Az indiai monszunerdők változása

9. A Nagy-Korall-zátony pusztulása

Lehet, hogy néhány helyen említettek közül, már meg is történt a fordulópont átlépése, például az antarktiszi vagy a grönlandi jégmezőkön, az amazonaszi esőerdőkben, a szibériai permafroszt területeken. Hétfőn teszik közzé a Kormányközi Klímatestület új jelentését, amely a várakozások szerint a klímahelyzet rosszabodásáról fog szólni.