A hatalmas zivatarok ellenére bizakodó hangulatban telt a hétvége Nagy-Britanniában, miután a statisztikai hatóság első ízben regisztrálta az új esetek számának csökkenését "normális helyzetben", azaz karantén időszakain kívül. Az elmúlt közel másfél év tapasztalataival felvértezett lakosság persze szinte biztos abban, hogy szeptemberben, az iskolákba, egyetemekre, és a munkahelyekre valófokozatosan visszatérés idején, újabb fertőzési hullámra kell számítani, ám tudományos szakértők egyre inkább bíznak a kötelező távolságtartás elkerülhetőségében.
A The Times átfogó interjút közölt az alighanem legbefolyásosabb Covid-orákulummal, a köztudatba "Lezárás professzorként" bevonult Neil Fergusonnal, aki korábban rendre komoly korlátozásokat sürgetett. Az Imperial College professzora most úgy véli, hogy a következő hónapokban egyre inkább megtanulunk majd élni a koronavírussal, amelyet sokkal inkább az oltási programmal lehet menedzselni, mint válságintézkedések révén. Azt őszintén elismerte, hogy elhibázott volt a világszerte, köztük lapunkban is idézett két héttel ezelőtti prognózisa a korlátozások feloldása miatt néhány nappal később "elkerülhetetlen" napi 100 ezer, sőt akár 200 ezer új megbetegedésről.
Ferguson a labdarúgó Európa-bajnokságot hibáztatja a felesleges vészmadárkodásért. A kocsmákban és otthon összegyűlt, a meccseket együtt néző szurkolók átmenetileg megemelték a kontaktus-szintet, ami azután gyorsan vissza is esett - megzavarva a modellezést. A professzor továbbra is óvatosságra intett, mert ugyan a brit lakosság túlnyomó része két oltásával immunitást élvez, ugyanakkor a vírus könnyebben átadható, mint valaha. Úgy gondolja, hogy ugyanúgy meg kell tanulnunk élni a Coviddal, mint a téli influenzával, s a kettő együttesen több ezerrel, akár több tízezerrel megemeli majd a halálozási statisztikát. A fertőző betegségek specialistája egyetért a 16-17 évesek immunizációjának megkezdésével, mert ők voltak leginkább sárosak a fertőzésszám júliusi megugrásában, noha maga csak 25-30 százalékban kapta el a kórt.
Vasárnap hajnaltól újabb változások léptek életbe a forgalmi jelzőtábla színein alapuló külföldi utazási politikában. Tíz ország került a zöld zónába és ezzel az innen Angliába visszaérkezőkre, még ha nincsenek is beoltva, nem vonatkozik többé a tíznapos karantén-, csak a tesztelési kötelezettség. A "szerencsés" úti célok közé tartozik immár Németország, Szlovénia, Ausztria, Románia, Bulgária és Horvátország. Az ide soroltak közül a legtöbb európai országból és az Egyesült Államokból érkező duplán védett idegen állampolgároknak szintén nem kötelező a karantén, ha indulás előtt három nappal negatív PCR tesztet produkáltak, majd érkezés után két nappal ugyanezt sikeresen megismétlik.
Franciaország a "sárga" országok fő csoportjába sorolódik át, így az egyik legnépszerűbb turisztikai célpontra hirtelen beindultak a foglalások. Több utazásszervező iroda azonban az új szabályok életbe lépése után is azt érzi, hogy ennek a nyárnak már annyi, helyette 2022-t kell alaposan előkészíteni. A kormány a következő három hétben nem tervezi a jelzőlámpák fényeinek átállítását, parányit könnyítve a tervezési gondokon. Az utazási enyhítések terén Skócia, Wales és Észak-Írország is csatlakozott a brit kormány mindeddig csak Angliát érintő rendelkezéseihez.
Az eddigi három országos vesztegzár egyik deklarált célja az egészségügyi ellátás összeomlásának megakadályozása volt. Ha közvetlenül a Covid nem is kényszerítette térdre , középtávon óriási nyomás alá kerül a világszerte irigyelt NHS. Egy friss elemzés szerint jelenleg több mint 5 millióan állnak sorban rutin műtétekre és kezelésekre, de további 7 millióan nem is regisztráltatták magukat, mert reménytelennek tartották, s ők rövidesen kérni fogják a szükséges eljárást, így az új esetekkel együtt 14 milliót is elérheti a várólistán található betegek száma. A kormány 1 milliárd font (417 milliárd forint) gyorstámogatást nyújtott az egészségbiztosítónak, hogy enyhíteni tudja a torlódást. Az összeg azonban eltörpül a Covid-célokra tavaly óta adott több mint 60 milliárd font extra és az NHS idei 181,5 milliárd fontos költségvetése mellett.
