Hiába dőlnek az adóbevételek az államkincstárhoz, a kormányzat költekezése miatt júliusban 99 milliárd forinttal tovább nőtt a költségvetési hiány, és elérte az 1804 milliárd forintot – közölte hétfőn a legfrissebb adatokat a Pénzügyminisztérium (PM). Az év első hét hónapjában a tavalyinál magasabb volt a társasági-, a személyi jövedelemadó és az áfa-bevétel is, vagyis mind a jövedelmek, mind a fogyasztás nőtt tavalyhoz képest. Egyedül a szociális hozzájárulási adónál tapasztaltak némi elmaradást, de ez a tavalyi 2 százalékpontos adócsökkentetés következménye. A kiadási oldalt viszont a kormány szándékosan pörgeti a gazdaság újraindításnak szükségességére hivatkozva.
Mint közleményében a PM is fogalmaz: a kormány továbbra is kiemelt feladatának tartja az újabb munkahelyek létrehozását, a beruházások ösztönzését, a családok támogatását. Ezért a gazdaság újraindítása érdekében a támogató költségvetési politikát idén is folytatni szükséges. A már megindult növekedés további serkentése hozzájárul ahhoz is, hogy az idén 5,5 százalékos gazdasági növekedést érhessünk el - ismételte sokadszorra a tárca. Az eddig nyilvánosságra került adatok és elemzői várakozások alapján ugyanakkor valószínűleg 6-7 százalék körül lesz az idén a GDP-növekedés, vagyis már kevésbé lenne szükség a gazdaság pörgetésére. A kormány ugyanakkaor következetesen tagadja, hogy választási költekezésről lenne szó.
A költségvetés fő júliusi számait a tárca nem közölte júliusra vonatkozóan. Az eddigi adatokból azonban lehet tudni, hogy az idei év első felében már több, mint 13 300 millád forintot költött el a kormány. A koronavírus által valóban sújtott 2020-as év első hat hónapjában ehhez képest 12 500 milliárd forintra rúgtak a kiadások. Vagyis már az első félévben 6 százalékkal, 800 milliárd forinttal nőttek a kiadások. A 13 300 milliárd forintból ugyanakkor alig pár száz milliárdot magyaráz meg a PM közleménye. Eszerint jelentősek többek között a közúti fejlesztésekre (172,9 milliárd forint), a közlekedési ágazati programokra (123,1 milliárd forint), és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (91,8 milliárd forint) fordított források.
A Magyar Államkincstár korábbi adataiból azonban az is tudható, hogy a kormány nem csak a gazdaság újraindításra koncentrál. Bőven szórja pénzt az kiemelt állami beruházásokra: stadionok és sportcsarnok építésére, a Budapest-Belgrád vasútra, a Paks 2 beruházásra, a Liget projektre, a magyar falu programra. Több száz milliárd forint megy el az állam működési kiadásaira is, amely béremelések mellett rengeteg korábban elhalasztott fejlesztést és beszerzést is takar.
Tavaly az államháztartás 5548 milliárd forintos rekordhiánnyal gazdálkodott. Az idén nem lehet pontosan tudni, mi a kormány hiánycélja, abból ugyanis több is van. A módosított költségvetés szerint az idén decemberben 2287 milliárd forint lesz a hiány. Ezt elfogadva a tervezett hiány 78 százaléka már teljesült. A gazdaság pörgését és a szolid júliusi 99 milliárd forintos havi hiányt nézve ez a deficit pálya bőven befutható lenne a kormány számára. Van ugyanakkor egy másik hiányszám is elrejtve a költségvetésben. Eszerint az idén a deficit akár 3990 milliárd forint is lehet. Ezt a verziót erősíti, hogy az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervében ekkora hiánnyal számolnak – pontosabban ehhez igazítják az idei államkötvény-kibocsátásokat.
Ha a második forgatókönyv válna valóra, az azt jelentené, hogy a hiánycél júliusban még félúton sincs, vagyis hatalmas költekezés jöhetne még az őszi hónapokban. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiány a két tervszám között áll majd meg. A várható hiánylefutással kapcsolatban ugyanakkor a most kiadott PM-közlemény sem igazít el. A hiánycélra való utalás már második hónapja marad ki a közleményből, ami több mint szimpla feledékenység.
