Lengyel-amerikai konfliktushoz vezetett a lex TVN

A botrányos körülmények között elfogadott törvénnyel a lengyel kormány magára haragította az Egyesült Államokat. Egy másik jogszabály Izraelnél verte ki a biztosítékot.

„Ez a törvénytervezet veszélyezteti a sajtószabadságot és alááshatja az egyébként erős lengyel befektetési környezetet” – mondta Antony Blinken, miután szerdán este a szejm elfogadta a TVN24 hírtelevízió megkaparintására irányuló törvénymódosítást. Az amerikai külügyminiszter azt nem is minősítette, ahogyan a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), illetve megmaradt koalíciós partnere, a még szélsőségesebb Szolidaritás Lengyelország keresztülnyomta a parlamenten a javaslatot.

Előbb úgy volt, hogy elnapolják, majd mégis elrendelték a szavazást, amelyen a törvénymódosítás nem kapta meg a többséget. Ekkor szünetet tartottak, ami alatt összevásárolták az eladó voksokat és a megismételt szavazáson a 460 tagú szejm 228:216 arányban mégiscsak elfogadta tervezetet. Az ellenzék alkotmányellenesnek nevezte az eljárást és mivel a szenátusban övé a szűk többség, legalább még egy alkalommal szavazásra tudja kényszeríteni az alsóházban. Az ügy végkimenetele szempontjából nem lényegtelen, hogy a mérsékelt jobboldali Egyetértés szerdai kiválása óta a kormánynak nincs parlamenti többsége. Az első kommentárok szerint egy ideig így is hatalmon maradhat, hiszen, mint látható, vannak „meggyőzhető” függetlenek, akik kisegítik. Ezzel együtt felmerült egy tavaszra előrehozott választás lehetősége.

Blinken bírálata súlyos fejlemény. A TVN24 mintegy kétmilliárd dollárba került, ez a legnagyobb amerikai befektetés Lengyelországban. A tulajdonos Discovery éppen összeolvadóban van a tavaly több mint 30 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító WarnerMediával, amely többek között CNN-t is birtokolja. A lengyel kormánnyal szemben kritikus hírcsatornát még a Trump-adminisztráció is a védelmébe vette, amit Joe Biden kormányzata is folytatott. A PiS azonban egyrészt osztogatással, másrészt a bíráló hangok elfojtásával akarja megnyerni a következő választást és ezért még a Washingtonnal való összeveszést is megkockáztatja. Erre utalt a kormányból kedden eltávolított Jaroslaw Gowin volt miniszterelnök-helyettes, az Egyetértés elnöke is, aki szerint az új törvény egyértelműen sérti a sajtószabadságot és a legfontosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal való konfrontáció útjára löki Lengyelországot.

Szerdán egyébként még egy olyan tervezetet fogadtak el, amely miatt romlani fog az ország külső megítélése. A szejm 30 éves kárpótlási moratóriumot hirdetett, ezzel megfosztva az elvesztett vagyon visszaszerzésének lehetőségétől a Holokauszt áldozatainak családjait és a kommunizmus alatt jogsérelmet szenvedetteket. Miki Lévi, az izraeli kneszet elnöke szerint ez „rablás fényes nappal”, Blinken pedig arra kérte Andrzej Duda államfőt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az ellenzéki Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő szerint a PiS nyugatellenes diktatúrává változtatja Lengyelországot. Párttársa, a jobbközép Polgári Platformot vezető Donald Tusk azonban úgy vélte, a kisebbségi kormány napjai meg vannak számlálva. Mint mondta, „szemünk láttára porlik szét a korrupció sarával összetapasztott koalíció, egy kicsit még működhet, de kormányozni többé nem tud”.