A múzeumi negyeddel együtt született meg az elképzelés az autók kitiltásáról a Városligetből, ami több szempontból is jó ötletnek tűnt. Az aszfaltutak feltörésével és növényekkel való beültetésével részben ellensúlyozható az új épületek miatti zöldfelület-csökkenés, másrészt kiváló reklámfogás a fővárosi légszennyezés csökkentése okán. A múzeumi negyed terveiben eredetileg több parkolóház is szerepelt, de az állatkert közelébe tervezett 700 férőhelyes Hermina útit menet közben törölték a projektlistáról a Biodóm beruházási költségeinek elszállása miatt.
A Dózsa György úti mélygarázs viszont elkészült, tavaly decemberben át is adták. A négyszintes 800 férőhelyes, 27 400 négyzetméteres földalatti parkolóház kivitelezését a Tiborcz István-közeli, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungaria Bau Kft. vállalta elsőre 6 milliárd forintért, amiből a végére 7,6 milliárd lett. Azután 2,2 milliárdért építettek még hozzá különféle kiszolgáló egységeket. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tőle megszokott módon az avatón is odaszúrt egyet az ellenzéki városvezetésnek, mondván a főváros megújítása remélhetőleg nem fog megakadni a „sokszor kicsinyes politikai viták miatt, amelyek a 2019-es főpolgármester-választás óta jellemzik a budapesti közéletet". Gulyás külön hangsúlyozta, hogy a Ligetbe tervezett épületek „jogerős építési engedéllyel is rendelkeznek". Ami azért érdekes kijelentés, mivel a Fővárosi Törvényszék tavaly megsemmisítette a mélygarázs építési engedélyét. Az már más kérdés, hogy a kezes engedélyező hatóságok utána ismét kiadták azokat.
Az egykori Felvonulási tér alatti mélygarázs a Néprajzi Múzeum majdani látogatói mellett a Ligetbe érkezők és a környéken lakók előtt is nyitva áll. Utóbbiak kedvezményt is kapnak. Csakhogy egy korábbi becslés szerint a téren 800, a teljes Városligetben cirka 1500 autó parkol(t) naponta. A Ligetbe betelepített új létesítmények (léghajós játszótér, múzeumok stb.) egyre több látogatót vonzanak. Tehát a Dózsa György úti garázs építése ellenére továbbra is kérdés maradt, hol fér el ennyi autó?
A rövid válasz: sehol. Mert a cél valójában az, hogy autókat még a Liget előtt megállítsák. Részben ezért fog megépülni a Mexikói úti 1500 férőhelyes P+R parkolóház is. A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) néhány napja írta alá a tervezési szerződést a KÖZTI Zrt.-vel. Ennek értelmében 2023 nyarára meglesznek a kivitelei tervek és a szükséges engedélyek. A projektet teljes egészében a központi költségvetés finanszírozza. A fő feladat az M3-as autópálya és a külső kerületek felől felől érkező autóáradat megállítása, illetve az autósok átültetése a Kisföldalattira, az 1-es villamosra, sőt a jövőben a vonatra, hiszen új vasúti megálló is létesül itt.
A parkolóházak a várakozások szerint nemcsak a Kós Károly sétányon át a belvárosba irányuló átmenő forgalmat csökkentik, hanem a célforgalmat is, vagyis a Városliget intézményeibe, például az Állatkertbe igyekvők is parkolhatnak itt. A Liget autómentesítése a parkolás megszüntetését jelenti a fák között – hangsúlyozza Vitézy Dávid. A BKF vezérigazgatója szerint a két funkció szerencsésen ki tudja egészíteni egymást: a parkolóházakban hétköznap elsősorban az ingázók, hétvégén, nagyobb rendezvények idején a Ligetbe látogatók hagyhatják hátra majd az autóikat.
A szakember szerint a Hungária körútnál hagyott autónál már csak az a jobb, amelyik el sem jut oda. A térség forgalomcsillapítását, az autók elterelését szolgálja a Rákosrendező pályaudvara fölött épülő híd és a hozzá kapcsolódó, Angyalföldet és Zuglót összekötő közlekedésfejlesztés is.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze is támogatja a Liget autómentesítését, elvégre „rosszul néz ki egy olyan park, amelyet átszel egy városi autópálya bevezető szakasza”. A szakember szerint az lenne a normális, ha nem csupán a Városligetben, de az egész városban főként közösségi közlekedési eszközt használnának a közlekedők, mert ennyi kocsinak Budapesten egyszerűen nincs hely. De úgy véli, hogy az autók Ligetből való kitiltásához a Mexikói úti parkolóház és a Szegedi úti felüljáró megépítése mellett szükség lenne a Kisföldalatti vonalának meghosszabbítására a Vasúttörténeti Parkig, illetve a Rákosrendezői Pályaudvar alközponttá alakítására. A fentieket is tartalmazó Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) által hozott határozat kevésbé ismert eleme a Vágány utca meghosszabbítása a város belseje felé a vasút mellett a Nyugati pályaudvar irányába. Alig néhány 100 méter hiányzik ahhoz, hogy alternatívája lehessen a Kós Károly sétánynak és az Andrássy útnak – magyarázta a Népszavának Bardóczi.
A Városliget autómentesítéséről 2019 decemberében született FKT határozatban mindezeken túl a parkon belüli parkolók számának drasztikus csökkentése is szerepel: csupán az Állatkerti körúton maradna meg néhány, mindenütt máshol felszámolnák ezeket. Gépjárműmentesítenék a Hősök terét is, a Dózsa György út Városligettel határos szakaszát pedig gyalogos- és kerékpárosbaráttá alakítanák ki, míg az Ajtósi Dürer sor Hungária és Dózsa György úti csomópontjait bővítenék.
Kisföldalatti új szerepkörben
A Városliget környékének forgalomcsillapításában jelentős szerepet osztanának a Millenniumi Földalatti Vasútra is. Az 1896-ban megépült kéregvasút kocsicseréje, illetve a vonal felújítása régi terve a fővárosnak, csak éppen pénz nem jutott rá sosem. A rekonstrukció mellé egy ideje bekerültek a vonal meghosszabbításáról szőtt álmok is, amelynek révén Budapest első metrója délen a Dunáig (a meglévő alagút már most csaknem a Vigadó térig ér), északon a külső körvasútig érne. Ezzel lehetővé válna az idővel új városi alközponttá váló rákosrendezői rozsdaövezet felfűzése a közösségi közlekedésre.
Az új északi végállomás körül nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, amely versenyképes alternatívát kínálhatna az M3-as autópályáról gépkocsival a városközpont felé igyekvőknek. A váci és esztergomi vasútvonal új megállói pedig szintén az ingázókat segítenék.
A Hungária körút–Kacsóh Pongrác úti csomópontra tervezett új megállóval egyszerűsödne az átszállás az 1-es villamosra, de lenne egy kijárat az Állatkert új bejáratához is. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) számításai szerint a Hungária körúti és a Vigadó téri új megálló naponta körülbelül 20 ezer utas életét könnyítené meg.
A stratégiai tervezésen – uniós forrásokból – már túl vannak. Jövőre pedig elkezdődhet a kiviteli tervek készítése, miután a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa márciusi ülésén arról döntöttek, hogy a kormány biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. A tervezői munka a támogatási szerződés – egyelőre halogatott – aláírása után kezdődhet meg, míg a tényleges kivitelezés legkorábban 2024-ben.
A fentieken túl a beruházás fontos eleme a vonal akadálymenetesítése és új járművek beszerzése is. A jelenleg közlekedő szerelvények ugyanis már 40 évesek, a tervezett élettartamuk lejárt, elavultak, gazdaságosan nem újíthatók fel. A BKK éppen ezért kifejezetten ide tervezett új, egyterű, légkondicionált, több utas szállítására alkalmas szerelvényeket gyártatna. Az előkészítési projekt során elkészült az ehhez szükséges részletes műszaki dokumentáció, így a közlekedési hatóság jóváhagyását követően elindulhat a beszerzési folyamat. Feltéve persze, hogy meglesz hozzá a szükséges forrás is.
Az akadálymentesítést liftek beépítésével oldanák meg. Az ígéret szerint a felszínen megjelenő kis méretű üveg liftházak jól illeszkednek majd az Andrássy út elegáns világába.
