- közölte Priti Patel brit belügyminiszter szerdán a BBC-nek adott nyilatkozatában az MTI szerint.
A brit kormány hosszú távon sok ezer afgán befogadását tervezi.
Patel szerint brit állampolgárokról és olyan afgánokról van szó, akiket a brit kormány ott helyben alkalmazott. London már korábban - a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után - összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon az ország befogad akár húszezer olyan afgánt, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől - főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait -, ezen belül ötezret még az idén.
A Reuters hírügynökség szerint London a friss afganisztáni események, valamint az ellenzék és segélyszervezetek nyomásának hatására cselekedett. Az ellenzék szerint azonban ez a terv így kidolgozatlan és nem elég nagyvonalú.
- jelentette ki Priti Patel még este.
A miniszter egyúttal a The Daily Telegraph című lapban megjelent cikkében más országokat is kért afgán menekültek befogadására. "Nagy-Britannia abban a tekintetben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy más országok vegyék ki részüket a segítésből. Példát akarunk mutatni, de az egésznek a terhét egyedül nem vállalhatjuk magunkra".
Franciaország szerdára virradóan kimenekített Kabulból repülőgépen 216 embert, köztük 184 "védelemre szoruló afgán civilt", 25 olyan francia-afgán kettős állampolgárt, aki előtte a kabuli francia nagykövetségre menekült, valamint négy holland, egy ír és két kenyai állampolgárt - jelentette be Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A gép Abu-Dzabiba repült, és onnan egy meg nem nevezett franciaországi repülőtérre repül tovább - tette hozzá.
Negyvenegy embert már kedden napközben elhozott Kabulból Franciaország - jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Több külföldi kormány igyekszik most gyorsan kialakítani, hogyan reagáljon a tálib hatalomátvételre. A tálibok ígéretei ellenére, hogy változtatnak a nők jogaihoz való hozzáállásukon, sokan tartanak attól, hogy nem lesz nagy változás ebben a tekintetben ahhoz képest, ami 1996 és 2001 között volt tapasztalható, amikor nők csak férfi rokon kíséretében léphettek az utcára, és nem járhattak iskolába sem.
A magyar kormány is elindítja maga mentőakcióját a kint rekedt magyarokért. Mint lapunk is beszámolt róla, a külügy államtitkára azt hangoztatta, hogy senkit sem fognak az országban hagyni.
