Világszerte továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) a leginkább használatos mérőszám, amivel országok és társadalmak jólétét szokták szemléltetni. Azonban ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, bár előkelő helyen szerepelne, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság. Ennek figyelembevételével alkották meg a Boldog Bolygó Indexet, amely az emberek jólléte mellett az ökológiai lábnyomuk nagyságát is figyelembe veszi. A 140 országot rangsoroló lista élén több évben is fejlődő országok álltak, nem pedig a gazdag nyugati társadalmak (Magyarország a középmezőnyben van). Európában is egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos gazdasági szint felett a jóllétet már nem a növekvő vagyon, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, a szociális kapcsolatok és a szabadidő minőségi eltöltése jelenti - olvasható Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának, a masfelfok.hu oldalon megjelent írásában.
A Boldog Bolygó Index (BBI) egy mindenki számára fenntartható jóllétet jelöl. A mérőszámot 2006-ban a brit New Economics Foundation vezette be a köztudatba. Habár az egyes országokban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként széles körben használatos a GDP (bruttó hazai termék), azonban ennek növekedése nem mindenkinek jelent jobb életet – különösen azokban az országokban nem, amelyek már eleve vagyonosok. A GDP pénzügyi és gazdasági értelmezése a növekedésnek, nem tükrözi az egyes rétegek közti egyenlőtlenségeket, nem méri azokat a dolgokat, amik valójában fontosak egy ember számára, mint például a szociális kapcsolatokat, az egészséget, a szabadidő eltöltésének módját. Ráadásul az örökké tartó gazdasági növekedés összeegyeztethetetlen bolygónk véges erőforrásaival.
A magas BBI azt jelenti, hogy az adott ország hatékonyan használja fel a természeti erőforrásokat egy hosszú, magas színvonalú élet eléréséhez. Az elsők között elsősorban közép-amerikai és délkelet ázsiai országokat találunk, míg az utolsó helyeken levők jellemzően Afrikából és Ázsiából kerültek ki.
Boldogság és fenntarthatóság bizonyos gazdasági szint felett összekapcsolódik. Jól mutatja ezt, hogy az Európai Unió és az USA lakóinak többsége miután elért egy bizonyos anyagi helyzetet, már nem gondolja, hogy „a több automatikusan jobb”. Megváltozóban van a szempontrendszer, hogy mit is tekintünk jobb életnek. Megjelent a társadalmi igazságosság, a fenntarthatóság és a szociális jóllét iránti igény. A BBI tehát egyfajta iránytű, amely azt mutatja, hogy úgy is lehet jó életet élni, ha ez nem kerül sokba a Földnek. Van rá példa, hogy kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező latin-amerikai, csendes-óceáni térségi ország magasabb várható élettartamot és jóllétet ér el, mint a gazdagabb nyugati országok. A vagyonosabb országok persze általában jól szerepelnek az emberek jóllétét illetően, viszont ez gyakran magas ökológiai lábnyommal jár (például az USA) – így a BBI értéke összességében viszonylag alacsony lesz.
Costa Rica már többször is megszerezte az első helyet a BBI listáján. A lakók jólléte magasabb (7,3) mint sok vagyonosabb országé, ugyanakkor a várható élettartam is kiemelkedő (79,1 év) – megelőzi az USA-t, amelyhez képest az ökológiai lábnyomuk viszont harmadakkora (2,8 ha). Costa Ricában magas a megújuló energia használata – a villamosenergia 99 százalékát ebből fedezik. 1949-ben felszámolták a hadseregüket és az így megmaradt pénzt az oktatásba, az egészségügybe és a nyugdíjrendszerbe fektették. Az erős szociális kapcsolatok (család, barátok, szomszédság) kialakításának kultúrája valószínűleg szintén hozzájárul Costa Rica boldogságához. Ugyanakkor a jövedelembeli különbségek az egyes emberek között igen magasak.
Vietnám az 5. helyet foglalja el a listán. Az előkelő helyezést elsősorban annak köszönheti, hogy eléggé alacsony az ökológiai lábnyoma ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak tekintsük az ország működését. Habár a jóllétre adott pontszám a top 10 országok között inkább alacsonynak számít, még mindig magasabb, mint Hong Kongé, amelynek mintegy ötször akkora az ökológiai lábnyoma, mint Vietnámé. A várható élettartam is magas: 75,5 év. A beiskolázási arány világszinten is kiemelkedő, az egyetemek és főiskolák száma nő. Ugyan fenntarthatósági szempontból jelenleg jó helyen áll Vietnám, de a gazdasági növekedésükkel párhuzamosan az ökológiai lábnyomuk nagysága is növekszik.
Norvégia a 12. helyen szerepel a világlistát tekintve, Európán belül az első helyen áll 36,8-as BBI-jével. A skandináv országban nagyon magas a jóllét (7,7 a 10-ből) és a várható élettartam (81,3 év) is, ráadásul alacsony az egyenlőtlenség (7%) az előző két tényezőben. Norvégiában megfelelően biztosított az oktatás, a nyugdíjazás és az egészségügy a lakosok számára. A nemek közötti bérszakadék és a szegénységi ráta a legalacsonyabbak között van a világon. Az ökológiai lábnyomuk viszont – habár sok vagyonos országénál kisebb – akkora, hogy ha minden országnak ugyanennyi lenne, akkor három Földbolygóra lenne szükségünk, hogy eltartson minket.
Magyarország a 69. helyet foglalja el a 140 ország BBI-jét összehasonlító listában, 26,4-es értékkel. A várható élettartam 74,9 év, az ökológiai lábnyom 2,9 ha/fő, az egyenlőtlenség 15%, a jóllét pedig valamivel kevesebb, mint a fele a maximális, 10-es értéknek (4,7).
Kínában a várható élettartam magas, azonban a többi mutató alapján kevésbé jól teljesítenek, így a 72. helyen végeztek a BBI listán. A jóllét épphogy meghaladja a lehetséges maximum felét (5,1), de az ökológiai lábnyom magas – bár így is jelentősen kisebb, mint az USA-é. Az oktatás- és egészségügyi helyzet javult az elmúlt 50 évben, és az egyik leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik az ország, de ez utóbbinak megvan az ára: Kínában komoly problémát okoz a nagymértékű szennyezettség.
Az USA egy gazdag ország, a nyolcadik legmagasabb GDP/fő értékkel rendelkezik a BBI listán szereplő 140 országot tekintve. A BBI listán viszont csak a 108. helyet sikerült megszerezniük, ami azt sugallja, hogy az anyagi javakat nem tudták hatékonyan fenntartható jóllétté konvertálni. A várható élettartam és a jóllét is magas az országban. A 2008-as válság hatására növekedett a szegénység és az előző két mutató egyenlőtlensége az egyik legmagasabb a fejlett, nyugati országok között. Más szóval az átlagos jóllét és a magas várható élettartam nem mindenki számára jó és magas. Mindazonáltal, az USA alacsony BBI-jéért a kimagaslóan nagy ökológiai lábnyom a felelős – a 140 ország között a negyedik helyet szerezte meg (8,2 ha/fő).
Az utolsó előtti helyet Luxemburg szerezte meg a listán. Világszinten itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP értéke, de a BBI szerint az ország gazdasága valójában nem túl hatékony. A várható élettartam és a jóllét is magas, de az ökológiai lábnyomuk nagysága az elsők között van. A lakosok magas életszínvonalat képviselnek, itt az egyik legmagasabb az autóbirtoklás aránya és az egy főre jutó energiafogyasztás mértéke, a megújuló energiaforrások használatában viszont sereghajtó Európában. Ha minden országban úgy élnének, mint Luxemburgban, akkor 9,1 Földre lenne szükségünk, hogy eltartson minket.
