- közölte pénteken újságírókkal a NATO egyik tisztségviselője, hozzátéve, még mindig sokan várnak segítségre a helyszínen. A neve elhallgatását kérő tisztségviselő azt mondta, az észak-atlanti szervezet célja, hogy a hét végén megduplázza az evakuálandók számát - írja beszámolójában az MTI.
Míg John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának (Pentagon) szóvivője azt közölte, hogy az elmúlt 48 órában naponta 2000 embert evakuáltak, Ned Price amerikai külügyi szóvivő szerint csütörtökön már 6000 ember evakuálását hagyták jóvá, őket nemsokára katonai repülőgépen szállítják el Afganisztánból. Kirby a maga részéről hozzátette, hogy igyekeznek felgyorsítani a folyamatot. A nyugati országok a Hamid Karzai repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. Az evakuációról készült felvételek kaotikus jeleneteket mutatnak, számos afgán próbál ugyanis feljutni az országot elhagyó gépekre.
Mindeközben a tálibok egyik tisztségviselője azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy több ország és szervezet vette fel velük a kapcsolatot, kérve, segítsenek állampolgáraik, illetve munkatársaik elszállításában. A Pentagon csütörtökön jelentette be, hogy amerikai harci repülőgépek repültek át Kabul felett, felügyelve az evakuálás biztonságát. Hank Taylor vezérőrnagy közölte, hogy megnyitották a repülőtér több kapuját is az országot elhagyni kívánó emberek előtt. Joe Biden amerikai elnök leszögezte: minden amerikai állampolgárt ki fognak menteni az ázsiai országból. Hozzátette azt is, hogy az amerikai csapatok az amerikaiak evakuálásának augusztus 31-ei határideje után is Afganisztánban maradhatnak.
- mondta Biden a héten az ABC News hírtelevíziónak adott interjúban.
Az elnök heves bírálatoknak van kitéve a kivonulás kezelése miatt. Az afgán főváros vasárnap került a tálibok uralma alá, a szélsőséges iszlamisták az amerikai csapatkivonással párhuzamosan, harc nélkül foglalták el a várost a kormányerőktől.
- jelentette a The Wall Street Journal (WSJ).
Az amerikai politikai-üzleti napilap arról számolt be bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését. Mint írták, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében. "Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen" - mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes ugyanakkor közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását. "Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak" - írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában, nem feltétlenül Moszkva diktál minden térségbeli fővárosban. Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
