augusztus 20.;

Szürreális képet nyújtott délelőtt az Andrássy út

Az ünnepi kavalkádban pogány és keresztény jelképek váltogatták egymást.

Némi elégtételt kaptak azok, akik Koppánynak drukkoltak az István, a királyban: az Andrássy úton ősmagyarnak öltözött pogányok vezették fel a Szent István napján tartott felvonulást. Utánuk hatalmas turul következett, majd egy hasonlóképpen impozáns méretű csodaszarvas.

„Egyfajta nyitottság van arra, hogy nem Istvánnal kezdődött a magyar történelem” – indokolta az ősmagyarok jelenlétét lapunknak Sólyomfi-Nagy Zoltán, a Tengri Közösség nevű csoport vezetője. Megtiszteltetésnek veszi, hogy meghívást kaptak a rendezvényre – tette hozzá.

Tengri – a csoport Facebook-oldalán olvasható definíció szerint – azt jelenti, hogy „Isten, a Végtelen Lélek, a Végtelen Tudat, a Mindenhol Jelenlévő, a Végtelen Kék Ég”. Sólyomfi-Nagy Zoltánról tudni kell, hogy nem csupán tanító és antropológus, hanem költő és zeneszerző is egyúttal. A menet élén haladó ősmagyarok az ő szerzeményét adták elő énekelve-dobolva: „Nem megyek el, itt maradok/ Szívem hazámért dobog”.

A pogány mondavilág szimbólumai mellett a rend kedvéért – szintén monumentális kivitelben – a Szent Korona és Szent István is feltűnt a felvonuláson. „A király meztelen!” – kiabálta be valaki a Kodály köröndnél. Gyanítható, hogy az üzenet kevésbé Istvánnak, inkább napjaink miniszterelnökének szólt. Amúgy volt itt minden: néptáncosok, huszárok, több zenekar, temérdek piros-fehér-zöld lufival felszerelkezett gólyalábosok, füstgyertyák, 60 méter hosszú magyar zászló.

A bámészkodók csak látszólag élvezték önfeledten a látványt. „Félünk kicsit” – utalt a koronavírusra egy idősebb asszony, aki férjével és lányával Szombathelyről érkezett a fővárosba. Nagyon szabadjára engedték az ünnepségeket, meglesz még ennek a böjtje – állapította meg a férje.

Elmondták, hogy mindhárman megkapták már az oltást, maszkot és kézfertőtlenítőt is hoztak magukkal. Teljesen nyugodtak azonban nem lehetnek. Szeretnék ugyanis megnézni a tűzijátékot. Már kérdezősködtek, van-e olyan pontja a városnak, ahonnan mindent jól lehet látni, de nincsenek sokan. A kategorikus válasz az volt: közterületen nincs ilyen hely.

Nem feledkezett meg az óvintézkedésekről az a három középkorú, zalaegerszegi barátnő sem, aki „csajos napot” tartott Budapesten. „Láthatja, most sem vegyültünk el a tömegben” – mondta egyikük. Bár ők is megkapták már az oltást, hangsúlyozták, hogy igyekeznek távolságot tartani. Tervbe vették, hogy néhány helyszínre még ellátogatnak, de a tűzijátékot kihagyják. Igaz, nem is lett volna vonatjuk visszafelé.

Lányával és unokájával elkülönülten álldogált egy nagypapa, csuklójukon maszkkal. „A biztonság kedvéért a földalattin felvettük” – közölte a nagypapa. Lányáék máskülönben Hollandiában élnek. Nem becsülik alá a járványveszélyt, kerülik az olyan rendezvényeket, ahol nagy a tumultus.

A Hősök terén, amikor egy kisebb baráti társaságtól megkérdeztük, tartanak-e a negyedik hullámtól, rögtön többféle feleletet is kaptunk: „nem”, „igen”, „nem tartunk tőle, de jön”. A társaságban lévő fiatal férfi, aki nem tart a negyedik hullámtól, azzal érvelt, annak ellenére nem fertőződött meg – sem ő, sem a kollégái –, hogy plázában dolgozik. Barátnője emlékeztette rá, hogy egyik ismerőse viszont belehalt a Covidba. A férfit ez nem különösebben győzte meg. A szülei miatt ő is kétszer beoltatta magát, de harmadszor már nem fogja, az biztos. Az első kettő éppen eléggé megviselte.

Találgatás folyt arról, hogy Orbán Viktor mikor jelenti be a negyedik hullám miatt elrendelt járványügyi intézkedéseket. Egy jó kedélyű, szőke nő úgy tippelt, a kormányfő mindenképpen megvárja, hogy szeptember második felében megrendezzék „Lölő” (Mészáros Lőrinc) esküvőjét, másnaptól aztán jönnek a korlátozások. De nem, mégsem! – javította magát nevetve. Hiszen még vadászati világkiállítás is lesz, amire legalább 60 milliárd forintot elköltött a kormány. Szeptember végén kezdődik, és… Meddig is tart?

Fejből nem tudtuk, de rákerestünk a neten: október 14-éig. A kiadások pedig már meghaladták a 70 milliárdot.

A metálturult húzó félmeztelen férfiakról itt írtunk, az ünnepségről készült galériánkat pedig itt tekintheti meg.  

Politikai témákban nem áll jól a kormányA „valaha volt legnagyobb szabású” ünneppel, „Európa legnagyobb tűzijátékával” készült augusztus 20-ára a kormány. Kérdés, hogy ezzel mit akart demonstrálni. Teljesen természetes és ismert jelenség a politikában, hogy egy kormány látványos, szórakoztató augusztus 20-át akar szervezni – kezdte Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója. Ráadásul a hivatkozási alap is érvényes, amely szerint más országokban – például Franciaországban vagy az Egyesült Államokban – ugyancsak megünneplik a nemzetalapítást. Az már azonban vitatható – folytatta –, hogy miért van kötelező eladási ára a sörnek, mint a szocializmusban, és miért nincs a rendezvénynek egy konkrét költségvetése, miközben kontrollálhatatlanná váltak az állami közbeszerzések. A magánszektorban sokkörös tárgyalások után nagyon precíz költségvetése alakul ki minden nagy rendezvénynek. Miért nem képes erre a magyar állam? (A hvg.hu összesítése alapján valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között mozog teljes ünnepség végösszege – a szerk.) Somogyi Zoltán szerint a „minden idők legnagyobbika” fordulat is általános a politikában, sokszor mondják ezt más esetekben is. Technikai értelemben igaz, hogy új eszközökkel eddig nem ismert látványelemeket lehet beépíteni az augusztus 20-ai „égi játékba”. A kormánynak – jegyezte meg – szüksége is van erre az eseményre, a sok megjelenő emberre, mert a politikai témákban nem áll jól. Még abban a politikai kérdésben sincs többsége, amelyet a Fudan-ügy, az uniós pénzek befagyasztásának és az ellenzéki közéleti személyek megfigyelésének eltussolására talált ki. A magyar választók hatvan százaléka ugyanis még azt is támogatja, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak. Jó eséllyel arról lehet szó, hogy haragszanak a kormányra, ezért szembemennek a kormány által preferált állásponttal. Somogyi Zoltán úgy látja, a kormánynak ebben a közhangulatban fontos lenne újra „közelséget találni” a választókhoz, amelyre az augusztus 20-ai ünnepek adhatnak lehetőséget. Vasali Zoltán, az IDEA Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet: a Fidesz-KDNP bármelyik kormányzati időszakát vizsgáljuk, minden esetben látható egy, a forrásokat nem kímélő tudatos törekvés olyan események megalkotására, amelyek alkalmasak a nemzeti identitásunk közösségi megélésére. Volt hova fejlődnie a jobboldalnak ebben az emlékezetpolitikai munkában. A kormány a választási kampány hangulatához mérten, minden létező erőforrást megmozgatott, hogy az idei megemlékezés valóban monumentális legyen. Vasali Zoltán szerint el kell ismerni, hogy a nemzetépítésben alkalmazott technikák egyre professzionálisabbak, de az is feltételezhető: ellenzéki oldalon ez a vélt vagy valós erődemonstráció inkább visszatetszést kelt.