Veszélyesen sok napja áll támadások kereszttűzében a brit diplomácia vezetője. Nem pusztán az ellenzék követeli Dominic Raab fejét, hanem konzervatív elvtársai is. Mindazok, akik megbocsájthatatlannak tartják, hogy múlt pénteken, amikor a tálibok feltartóztathatatlanul nyomultak Kabul felé, egy ötcsillagos krétai szállodában töltött nyaralása során nem talált időt akkor még hivatalban lévő afgán kollégája felhívására. A munkáját állítólagosan a távolból is végző minisztert a külügyi tárca illetékesei kérték a telefonálásra, hogy kérjen azonnali segítséget a brit intézmények által foglalkoztatott tolmácsok és családjaik kimentéséhez.
Az eredeti magyarázat szerint Raab a Csendes-óceáni térségért felelős államtitkárnak, Lord Goldsmithnek delegálta a hívást, ám miután ő alacsonyabb beosztású, mint Haneef Atmar külügyminiszter volt, az afgánok késleltették a beszélgetést. A brit külügy szerint Raab több fontos hívást bonyolított le szabadsága közben - amelyet hétfőre meg is szakított - és az interneten részt vett a rendkívüli ügyeket tárgyaló bizottság ülésén is, ám mint kiderült, a kabuli telefonra végül egyáltalán nem került sor.
Raab egyik közeli munkatársa szerint a miniszterelnöki hivatalból áskálódó "fekete erők" folytatnak kampányt a külügyminiszter ellen, így terelve el a figyelmet Boris Johnsonról. A kormányfő éppen múlt szombaton indult szabadságra, hogy szinte azonnal vissza is térjen londoni hivatalába. Ezzel együtt ő is kapott hideget-meleget a brit csapatok katasztrofálisan hirtelen visszavonása miatt.
Az áldozati bárány külügyminiszter mindemellett a következő kormányátalakításig várhatóan megmarad tisztségében. Kiállt mellette Ben Wallace védelmi miniszter is, aki úgy véli, "lehet azon spekulálni, vajon szükséges lett volna a telefonbeszélgetés, vagy nem, ám az biztos, hogy a hasznossága már zéróval ért volna fel". Wallace nem tartotta elvesztegetettnek az elmúlt húsz évet, mert "számos összeesküvést sikerült meghiúsítani", de azt elismerte, hogy az Al-Kaida és más terrorszervezetek sikerként és lehetőségként könyvelhetik el a tálib hatalomátvételt, míg az Egyesült Királyságnak most "gyorsan fel kell vérteznie magát" az esetleges atrocitásokkal szemben.
A védelmi tárca vezetőjével ellentétben egy friss közvélemény-kutatás szerint az emberek 54 százaléka "feleslegesnek, elvesztegetettnek" tartja az elmúlt két évtized afganisztáni brit jelenlétét. 42 százalék szerint a kormány helyesen cselekedett, amikor követte az Egyesült Államokat az Afganisztánból kivezető úton. A megkérdezettek 59 százaléka helyesli a brit katonaságnak dolgozó tolmácsok és családjuk meghívását a szigetországba, a további 20 ezer polgári személy befogadása viszont jobban megosztotta a válaszolókat: 46 százalék támogatta, 26 százalék ellenezte. A kormány egyelőre tartja a napi ezer körüli afgán segítségkérő berepültetésének ígéretét.
