Az európai vezetők attól tartanak, hogy a várható afgán menekültek miatt megismétlődik a hat évvel ezelőtti válság, illetve hogy ha sokan jönnek, akkor az lendületet ad a jobboldali populizmusnak. Éppen akkor, amikor a németek és franciák választásra készülnek. Ezért sűrűn hangzik el, hogy nem lesz még egy 2015. Abba belemennek ugyan, hogy kisebb számban befogadjanak afgánokat, különösen, ha azok segítettek kint a külföldi egységeknek, a követségeknek vagy nemzetközi szervezeteknek. De hogy sok menedékkérő érkezzen, arról hallani sem akarnak. Főként Németország nem.
Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a mostani helyzet teljesen más. A német zöldek képviselője arra figyelmeztet, hogy egyesek előszeretettel riogatnak, ám kizárt, hogy ezúttal is jó egy millióan zúduljanak rá a kontinensre. Hiszen Afganisztán le van zárva, a szomszédos államok elrekesztették a határokat, az emberek egyszerűen nem jutnak át. Mégis folyamatosan előjön 2015 emléke. Akkor az EU létveszélybe került, hatalmas ellentétek támadtak a többi közt Magyarországgal, amely nem volt hajlandó migránsokat átvenni és határkerítést állított fel, míg Berlin azon volt, hogy az érkezőket igazságosan osszák szét. A következmény az lett, hogy megerősödött az AfD.
Az unió ugyanakkor nem jutott előbbre a menedékpolitika reformjában. És bár a vezetők keményhangú nyilatkozatokat tesznek, az olyan szélsőségesek, mint Le Pen és Salvini lecsapnak a lehetőségre, hogy ráirányítsák a figyelmet a migrációra. Abban bíznak, hogy ily módon javulnak a választási kilátásaik.
A NATO jelenleg azzal van elfoglalva Afganisztánban, hogy kihozza mindazokat, akiket ki kell hozni, de fontos feladat lesz, hogy feldolgozza azokat a sebeket, amelyeket az ottani szerepvállalás okozott a szervezetben. A szövetség idáig, vasárnaptól péntekig 18 ezer embert mentett ki, és azt tervezi, hogy őket minden nap 5-9 ezren követik. A tagállamok megállapodtak, hogy a szabad helyeket felajánlják a gépeken a többiek polgárainak.
A listákat a kabuli repülőtéren egyeztetik, és folyamatosan továbbítják, hogy melyik járaton vannak még üres ülések. Mivel egyre több afgán is ily módon hagyja el az országot, a megérkezés után kell eldönteni, hogy ki veszi át őket. A cél az igazságos teherelosztás. Erről tanácskoztak két napja a NATO-külügyminiszterek, videókonferencia keretében. A szövetségnek még 800 alkalmazottja dolgozik afgán területen. Azt azonban az amerikaiak mondják meg, hogy meddig szállhatnak le a gépek.
A tálibokkal Dohában tárgyalások folynak arról, hogy mindenki távozhasson, aki menni akar. Továbbá, hogy ne vessenek be erőszakot civilek ellen és az ország új urai tartsák tiszteletben az emberi jogokat.
Diplomaták szerint ugyanakkor a tanulságokat le kell vonni, így azt hogy a szervezet milyen szerepet játszhat a jövőben háborúkban, illetve a nemzetépítésben. Ez főként Irakra vonatkozik. A fiaskó ugyanakkor nagyfokú elbizonytalanodást váltott ki több tagállamnál is. A Katonai Bizottság új vezetője, a holland Rob Bauer bevallotta, hogy a felsült misszió fizikailag és lelkileg is súlyos sérüléseket okozott. Ám a tengernagy szerint soha nem hiábavaló olyasmiért harcolni, amiben hiszünk. Hozzátette, hogy a jelenlét visszavonhatatlanul megváltoztatta Afganisztánt, de ezt tovább nem részletezte.
A lap úgy ítéli meg, hogy a csalás elleni küzdelmet irányító új intézmény, az Európai Ügyészség elősegítheti a földrész egységét. Annál is inkább, mert idáig a tagállamok óvakodtak kiadni a kezükből a jogot, hogy ők vonhassák felelősségre mindazokat, akik meglopják az EU-t. Az EPPO hatásköre túlmegy a vétkesek megbüntetésén, bírságolhat, visszakövetelheti a lenyúlt pénzeket.
A korrupció mélyen megosztja az uniót. Németország és Hollandia pl. attól fél, hogy az általa befizetett összegek egy részére csalók teszik rá a kezüket, ahogy azt az olaszoknál a szervezett bűnözés csinálja, de idetartozik Magyarország is, miután ott a bíróságokat éppen a sáros politikusok ellenőrzik. A befizető államok nem hajlandó többet beleadni a közösbe, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy a felhasználók tisztességesen járnak majd el.
Öt kormány nem csatlakozott az új testülethez, közülük a magyarok és lengyelek távolmaradása azért aggasztó, mert mindkettő nagy támogatásokat kap, ám vezetésük bedarálta a bíróságokat. Továbbá Magyarország vezeti a csalások listáján az EU-n belül.
A legkényesebb ügyek azok, amelyekben politikusok is érintettek. Ám a korrupció ellenes harc hívei remélik, hogy mivel az Ügyészség független, könnyebb lesz eljárni a választott tisztségviselők ellen az egyes országokban. A politikai befolyást persze nehéz kivédeni. A szlovén miniszterelnök mind a mai napig nem volt hajlandó kinevezni országa képviselőit az EPPO-hoz. Hátulütőt jelent az is, hogy az ügyeket nemzeti bíróságok tárgyalják majd. De a nemzeti delegáltak nem foglalkozhatnak olyan esetekkel, amelyben saját országuk is érdekelt. Ugyanakkor a kormányuk nem hívhatja vissza őket.
Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogi szakértője úgy véli: az Ügyészség úgy tehet szert tekintélyre, ha gyorsan végigvisz egy-két jelentős ügyet, mert a megítélése az eredményességen múlik.
Vita támadt az Európai Számvevőszék és Bizottság Várhelyi Olivér vezette Főigazgatósága között, mert a bővítésért felelős biztos részlege nem ért egyet azzal, hogy a jogállamiság megsértése miatt az elmúlt 15 évben gyakran feleslegesen dobtak ki egy csomó pénzt a felvételre váró 6 nyugati balkáni államban. Az alapok felhasználását felügyelő Számvevőszék az év végére készíti el ez ügyben a végleges jelentést, de már az első összefoglaló viszályt váltott ki. Olyannyira, hogy Brüsszel jó néhány ponton módosítani akarja, noha a másik testület elvileg teljesen függetlenül végzi a dolgát.
A Számvevőszék olyan gondokat emelt ki, minthogy az igazságszolgáltatás munkáját mindenütt befolyásolja a politika, illetve a magánszféra, a kinevezéseknél meg aztán pláne. A Bizottság emberei azonban már abba belekötöttek, hogy a vizsgálatra miért éppen azokat a szakértőket kérték fel, akiket, miközben ez egyáltalán nem tartozik Brüsszelre.
Azt is elutasítják, hogy az utóbbi 10 évben a térség legtöbb kormánya tekintélyelvűbb lett, ami a lap szerint azért érdekes, mert Várhelyit éppen az a Magyarország delegálta, amely egyre inkább demokráciaellenes és autoriter vonalra áll rá és aláássa a jogállamot. A magyar vezetésnek azonban jelentős a befolyása a régióban. Budapest olyanokkal ápol szoros kapcsolatokat, mint az autoriter szerb elnök, vagy a jobboldali-populista szlovén kormányfő. Amúgy pedig Orbán menedéket adott Macedónia volt első emberének, amikor az megszökött a börtön elől.
A kiszivárgott dokumentum szerint a Főigazgatóság nem fogadja el, hogy a térségben túl kis szerephez jut a civil társadalom, és hogy az csupán kevés anyagi támogatást kap. Nem mellesleg a Fidesz szintén fellépett az NGO-k ellen.
Továbbra is el van ragadtatva Orbán Viktortól az amerikai szélsőjobb egyik szószólója, ezért nagyon úgy néz ki, hogy érdemes volt jó három hónapos kormányösztöndíjat adni Rod Drehernek. A lap felelős szerkesztője elismeri, hogy figyelme azért fordult a magyar vezető felé, mert elege van abból, hogy a mostani washingtoni kormányzat megítélése szerint nem képes a kellő komolysággal és elszántsággal kezelni a válságot.
Ugyanakkor nem gondolja, hogy politikai eszközökkel orvosolni lehetne a bajokat, de abban bízik, hogy tehetséges, elkötelezett politikusok olyan körülményeket teremtenek, amelyek révén nem politikai – főleg egyházi erők megtalálják a kiutat. Az újságíró – augusztus 20. alkalmából – Szent Istvánt hozta fel annak bizonyítékaként, hogy szét lehet választani az államot és a vallást.
Azt ugyan nem tudja, hogy a király mennyire volt hívő, mint ahogy azzal sincs tisztában, hogy a magyar kormányfő hisz-e annyira Istenben, mint Gáspár fia. Ezen felül azt sem képes eldönteni, hogy Orbán inkább Szent Istvánra emlékeztet-e. Viszont – tette hozzá – az amerikai liberálisok és az elit konzervatívjainak szemében gyűlölt figura.
Ugyanakkor egyértelműnek tartja, hogy a magyar nemzet sorsa a vallási elkötelezettségtől és keresztény örökség továbbvitelétől függ. Dreher pont ezt csodálja a miniszterelnökben és azt szeretné, ha több amerikai vezető értené meg ezt a fajta hozzáállást. Merthogy az egyház nem az állam, de hogy be tudja tölteni hivatását, ahhoz kell a kormány segítsége. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Orbánnak csalatkoznia kell a reményeiben, ha Magyarország nem tér vissza a hithez. Mint mondta, a miniszterelnöknek sok hibája van, ám ebben a kereszténység utáni korszakban ő Szent István legméltóbb utódja, akiben bízhatnak a magyarok.
