;

Afganisztán;tálibok;Iszlám Állam;légihíd;

- Veszélyben az afganisztáni légihíd

A légihíd üzemeltetését az is nehezíti, hogy még mindig olyan, menekülni vágyó afgánok ezrei táboroznak a reptéren és akörül, akik nem szerepelnek egyetlen ország listáján sem a kimentendők között.

Fokozott biztonsági intézkedések közepette folytatódott a hétvégén a külföldi állampolgárok és a kivonuló koalíciós erőket korábban segítő afgán civilek evakuációja a kabuli nemzetközi repülőtérről, miután felmerült, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet (Daes) helyi ága merényletre készül a mentőakció megzavarására. A dzsihádisták a Nyugatra és az Afganisztánt lerohanó iszlamista tálib mozgalomra egyaránt ellenségként tekintenek, vagyis a légikikötő megtámadásával két legyet ütnének egy csapásra. Az amerikai tisztségviselők szerint hitelt érdemlő fenyegetést észleltek a Daes részéről, ám a veszély pontos mibenlétéről nem közöltek részleteket. A kimenekítésre váró személyeket mindenesetre már szombaton óvatosságra intették: arra kérték őket, hogy csak akkor utazzanak ki a reptérre, ha erre kifejezetten utasítást kaptak az illetékesektől.

A CNN szerint az Egyesült Államok a nemrég még ellenségnek tekintett tálibokkal koordinálva törekszik a légikikötőbe vezető alternatív útvonalak kialakítására. Szombaton már előfordult, hogy kisebb csoportokat Kabulon belül létesített gyűjtőpontokra küldtek, majd onnan katonai helikopterekkel szálították őket a repülőtérre. A terrorveszély miatt az evakuációt végző katonai gépek is körültekintőbben járnak el, az AP szerint leszálláskor egyes repülők villámgyorsan ereszkednek a kifutópályára, távozáskor pedig világítórakétákat lőnek ki. Mindez arra enged következtetni, hogy a NATO egy esetleges földről indított, hőkereső rakétákkal végrehajtott támadástól is tart.

A légihíd üzemeltetését az is nehezíti, hogy még mindig olyan, menekülni vágyó afgánok ezrei táboroznak a reptéren és akörül, akik nem szerepelnek egyetlen ország listáján sem a kimentendők között. Ők a tálib hatalomátvétel miatti végső kétségbeesésükben, hívatlanul mentek oda, abban bíznak, hogy a nyugati döntéshozóknak megesik rajtuk a szíve és mégis kijuttatják őket az országból. Jelenlétük már a kezdetektől fogva kaotikussá tette az evakuációt és nem egyszer végzetes következményekkel járt. Szombaton például legkevesebb heten vesztették életüket, amikor a légikikötő kapuit fejvesztve rohamozta meg a kívül rekedt tömeg. A NATO szerint ezzel együtt egy hét alatt már húsz halottja van a különböző incidenseknek, amelyek a káosz számlájára írhatók - az áldozatok egy részét agyontaposták, másokat lelőttek, de olyanok is akadtak, akik a felkapaszkodtak felszálló katonai gépekre és onnan a mélybe zuhantak. A nehézségek ellenére az Egyesült Államok és szövetségesei elkötelezettek a légihíd fenntartása mellett, Joe Biden amerikai elnök azt sem zárta ki, hogy szükség esetén még a kivonulás tervezett, augusztus 31-i határideje után is folytatódik az evakuáció. A műveletbe már polgári járatokat is bevontak, melyek az Afganisztánból már kijuttatott állampolgárokat szállítják tovább úticéljukhoz.

Tegnapra a tálibok erőszakkal teremtettek rendet a reptér környékén, szemtanúk beszámolója szerint gumibotokkal és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel elérték, hogy rendezett sorok alakuljanak ki a bejáratoknál. Az iszlamista mozgalom egyik vezetője, Amir Han Mutaki tegnap hangüzenetben az Egyesült Államokat korholta a reptér körüli káoszért. Gúnyosan megjegyezte, hogy Afganisztán többi részén béke és nyugalom honol, kizárólag az “amerikaiak által felügyelt reptéren van anarchia.” Ennél azonban árnyaltabb a helyzet.

A napokban az észak-afganisztáni Baglán tartományban egykori katonák és fegyvert ragadó helyiek három kerületből is kiűzték a tálib harcosokat – az iszlamisták ezzel az első jelentős harctéri vereségüket szenvedték el Kabul elfoglalása óta. Mindeközben a közeli Pandzsír-völgyben, Amrulla Szalehnek, a megbukott világias kormány alelnökének, illetve Ahmad Maszúdnak, a köztiszteletben álló tálibellenes hadúr, a néhai Ahmad Sah Maszúd fiának a vezetésével szerveződik egy úgynevezett Nemzeti Ellenállás Front. Egyelőre azonban nehéz megítélni, hogy ez a milícia képes lesz-e valós kihívást jelenteni az iszlamisták hatalmára.

A német kancellár Moszkvában is a hét évvel ezelőtti Kijevvel kötött orosz-ukrán gázszállítási szerződés meghosszabbítását szorgalmazta.