Ismét kamatot emelt az MNB

Ismét alapkamatot emelt a jegybank, hogy csökkentse a drágulás ütemét, és a jövőben egyre kevesebb állampapírt vásárol.

Újabb 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés nem volt váratlan, június végén – amikor a jegybank közel tíz év után először alapkamatot emelt - Matolcsy György jegybankelnök már jelezte: egy kamatemelési ciklus kezdődik, amely egészen szeptemberig eltarthat. Akkor az addigi 0,6 százalékról 0,9 százalékra nőtt az alapkamat, majd július végén további 30 bázisponttal 1,2 százalékra. Most az alapkamat mellett a kamatfolyosó két szélét is 30 bázisponttal emelte meg a Monetáris Tanács: az egynapos hitel kamata így 2,45, az egynapos betété pedig 0,55 százalékra emelkedik. Az új hitelt felvenni szándékozók, illetve a változó kamatozású kölcsönnel rendelkezők számára ez azt jelenti, hogy magasabb költségekkel kell számolniuk a jövőben, a bankok ugyanis az alapkamathoz (is) igazítják a hitelkondíciókat. Minderre azonban számítani lehetett.

Némiképp váratlan volt viszont, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke délután azt is bejelentette: megkezdik az állampapír-vásárlási program - óvatos és fokozatos, a piaci stabilitás fenntartását is figyelembe vevő - kivezetését. Ennek első lépéseként az eddigi 60 milliárd forintos heti vásárlási mennyiséget 50 milliárd forintra mérséklik. Ezt követően a Monetáris Tanács a negyedévek végén, elsőként most szeptemberben értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ekkor dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét. A vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdik meg. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja.

Virág Barnabás hangsúlyozta: a kivezetés egy elnyújtott folyamat lesz, a programot a szükséges mennyiségben és ideig használják majd, és ha a pénzpiaci stabilitás indokolttá teszi, az MNB bármikor kész a heti vásárlási mennyiség növelésére. Ezzel párhuzamosan a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.

Az alelnök arról is beszélt: a Monetáris Tanács értékelése szerint a kamatemelési ciklust továbbra is folytatni kell, mindaddig, amíg az infláció nem stabilizálódik a jegybanki célsávon belül. Ennek megítélésében a szeptemberi inflációs jelentés lesz a mérvadó. Az éves infláció mértéke júliusban 4,6 százalékra mérséklődött a korábbi hónapok 5 százalékot is meghaladó pénzromlási üteme után. Virág Barnabás szerint azonban ezt a csökkenést nem szabad túlértékelni, hiszen döntően bázishatások állnak mögötte, és csak a következő hónapok mutatják majd meg egyértelműen, milyen tendenciák érvényesülnek középtávon. Arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban továbbra is a jegybanki toleranciasáv felett alakul: októberben, novemberben ismét megugrik, akár megint 5 százalék fölé is emelkedik. A jövő év elejétől viszont érdemi csökkenés jöhet majd, így az első negyedévben a jegybanki toleranciasávba, 4 százalék alá kerülhet a pénzromlás üteme.