Azért esett a választás Röszkére és Tompára, mert a kimenekítettek személyes biztonsága, a hatósági karanténszabályok betarthatósága és az idegenrendészeti hatósági eljárás lefolytatása ezekben az objektumokban látszott maradéktalanul biztosíthatónak – így indokolta lapunknak a Belügyminisztérium (BM), hogy miért a korábban az ENSZ jelentéstevői által „börtönszerűnek” titulált tranzitzóna területén helyezték el az Afganisztánból kimenekítetteket.
Azt a mentést lebonyolító Honvédelmi Minisztérium kérdésünkre nem árulta el, hogy összesen hány menekült várható még Magyarországra. Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján viszont már úgy látta: vége felé tart a mentőakció, a magyarok összesen valamivel több mint ötszáz embert mentettek ki Afganisztánból, „az Egyesült Államok és Ausztria kérésére”. A BM korábbi közlése szerint eddig 114 felnőtt és 126 gyerek érkezett Röszkére és Tompára. Lapunknak a BM azt írta, az afgánok röszkei és tompai elszállásolása csak „hatósági karantén”.
Arra kérdésünkre, hogy az ilyenkor szokásos idő leteltével tovább szállítják-e valamilyen befogadó szállásra a többek között a Magyar Honvédségnek segítő személyeket, a BM úgy fogalmazott: a kimenekítettek elszállásolására később történik konkrét intézkedés, „és az nem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumában történik majd.” (Korábban a tárca úgy fogalmazott: a kimenekítettek „legalább” tíz napig ott maradnak.) Szijjártó mindenesetre hangsúlyozta, hogy semmilyen elosztási mechanizmusban nem kíván Magyarország részt venni, és „kizárólag azokat az afgán állampolgárokat vagyunk hajlandóak befogadni, akik nekünk dolgoztak, és most a velünk való munka miatt került veszélybe az életük”.
