Kemény csatát folytat a MNB az inflációval. Mert ez a fő feladata! Még akkor is, ha a jegybank elnöke ehelyett, illetve emellett minden alkalmat megragad arra, hogy az illetékességi körébe egyébként nem tartozó - amúgy valós - gazdaságstratégiai hibákat a pénzügyminiszter orra alá dörgölje. (Eközben az innovációs és technológiai tárca feje vidáman kacarászhat, mert a kormányzati leosztás szerint 2018 óta már rárótták stratégiagyártás feladatát, és a Pénzügyminisztériumban csak a költségvetés és az adópolitika maradt.)
Az Európa-rekorder infláció megfékezéséért azonban valóban a jegybank a felelős, amit főként a forint alapkamatának módosításával képes befolyásolni. A Monetáris Tanács augusztusi döntésének eredménye az lett, hogy változatlan lendülettel folytatódik a júniusban megkezdett szigorítási politika, ismét 0,30 százalékpontot emelve immáron 1,50 százalékosra tornászták fel az alapkamatot. Ez a 4,5 százalékos évesített fogyasztói árindexnövekedés árnyékában aligha mondható túlzottnak. Sőt, ha az MNB meglehetősen bizonytalan prognózisát ("még semmit sem tudunk, várjuk meg a szeptemberi inflációs jelentést") elfogadjuk, akkor az év utolsó két hónapjában megdőlhet az idei 5,3 százalékos, évesített pénzromlási csúcs is.
Innen nézve egyértelmű, hogy az elmúlt két hónap alapkamatemelése képtelen volt befolyásolni az árak rendületlen növekedését. Ismételten bebizonyosodott: helytelen volt a stratégia, hogy ezt megelőzően az MNB képletesen "ráült a kamatra" ahelyett, hogy már egy esztendeje elkezdte volna az emelését. A késedelem árát pedig a gazdaság minden szereplője, mindenekelőtt a lakosság kénytelen megfizetni.
Alighanem a jövő hónaptól mérséklik a kamatemelés mértékét, ami azt jelzi: a jegybank hallgatólagosan belenyugodott abba, hogy tartósan magas lesz Magyarországon a fogyasztói árak növekedési üteme. Mindez egy olyan időszakban következik be, amikor a pénzromlás mértékében örök bűnösnek kikiáltott üzemanyagárak csökkenő pályára álltak. (Ugyanakkor - a KSH adatai szerint - a mezőgazdasági termékek termelői ára évesítve 20 százaléknál nagyobb mértékben növekedett. Emlékezetes, hogy egy esztendeje már az akkori 6 százalékos mérték is komoly tiltakozást váltott ki.) Elgondolkodtató, hogy a növekvő átlagbérek ellenére - a Monetáris Tanács megfogalmazása szerint - "a kiskereskedelmi forgalom továbbra is elmarad a járvány kitörése előtti értékétől." Vagyis a növekvő drágaság a fogyasztás visszafogását eredményezte.
Az alapkamatemelés velejárója, hogy a kamatfordulókor a nem fixált hitelkamatok növekednek. Ez azért is figyelmeztető jel lehet, mert a hitelfizetési moratóriumot tavaly március közepe óta, tehát lassan másfél éve igénybe vevők - vagyis a hiteladósok elsöprő többsége - előbb-utóbb majd ismét törleszteni kezdenek, s akkor olyan mértékű többletteherrel szembesülhetnek, amely sok család és vállalkozás aktuális fizetőképességét megrendítheti. S bár a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet, azt már Einstein is tudta: "A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat."