Egyre hátrébb csúszik Magyarország az uniós átoltottsági ranglistán

A teljesen védettek arányát tekintve a 15., az egy dózist felvettek terén pedig a 17. helyen vagyunk az EU 27-ek között – derül ki a friss európai összesítésből.

Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig hazánk teljesen eltékozolta az elmúlt két hónapot. Hiába figyelmeztettek szakemberek arra, hogy a gyorsabban terjedő, India és más országok egészségügyi rendszerét letaglózó delta variáns ősszel Magyarországon új fertőzési hullámot okozhat, az oltatlan magyarok mégsem sorakoztak fel tömegesen azért, hogy védettséget szerezzenek.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint ennek következményeként hazánk a felnőtt lakosság átoltottságát tekintve a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé esett vissza. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország a 27-ek versenyében. Ha hasonlóan visszafogott tempóban folytatódik a magyar oltóprogram, akkor nem kizárt, hogy utóbbi mutatóban Görögország, Csehország és Észtország is megelőz bennünket szeptember végéig, hiába büszkélkedhetett az Orbán-kormány nemrég még azzal, hogy Európa élvonalához tartozunk. Az uniós átlaghoz képest is leszakadóban vagyunk: miközben az EU egészére vetítve a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak. A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.

Miként azt korábban a Népszava is megállapította, a magyar oltóprogram megtorpanásában komoly szerepet játszhatott, hogy az Orbán-kormány júliusra teljesen feloldotta a korlátozásokat az oltatlanok számára. Más európai országok azért teljesíthetnek jobban, mert azok vezetői kifejezetten a vakcinák felvételére ösztönző intézkedéseket hoznak. A görög kormány például a héten jelentett be szigorításokat, amelyek plusz terheket rónak a védettséggel nem rendelkezőkre. Az érintetteknek a munkavégzéshez hetente legalább egy gyorsteszttel igazolniuk kell, hogy nem koronavírus-fertőzöttek. Az oktatásban, turizmusban, vendéglátásban és szórakozóhelyeken dolgozóknak heti két tesztet kell elvégeztetniük. A gyorstesztek 10 euróban – nagyjából 3500 forintban – maximalizált költségét az oltatlanoknak saját zsebből kell fizetniük, egyedül az általános iskolás diákok számára jár ingyen a vizsgálat. Vaszílisz Kikíliasz görög egészségügyi miniszter hangsúlyozta: nem büntetőintézkedésekről van szó, hanem olyan lépésekről, amelyeket egy „felelős kormánynak meg kell hoznia.”

Míg más európai vezetők proaktív módon az őszi hullámra való felkészülésként, a súlyosabb közegészségügyi krízis elkerülését szem előtt tartva előre szigorítanak, addig az Orbán-kormány kizárólag az esetszámok megugrását követően hajlandó hasonló intézkedések meghozatalára. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is kifejtette, hogy akkor fognak oltatlanokra vonatkozó korlátozásokat bevezetni, ha ezt a járványhelyzet indokolttá teszi.

Alacsony a diákok oltottsága

A 12-17 évesek közül eddig csak 168 ezren kapták meg a koronavírus elleni védőoltást az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közlése szerint, ami az érintett korosztály kevesebb mint 30 százaléka. Jövő héten az iskolákban is lesz oltási akció, a szülők most szerdáig jelezhették az intézményeknek, igénylik-e gyermekik számára a Pfizer vakcináját. Az Emmitől szerettük volna megtudni, hány szülő élt ezzel a lehetőséggel, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) beérkezett visszajelzések alapján azonban úgy tűnik, nem indult roham az oltásokért. Totyik Tamás PSZ-alelnök lapunknak elmondta, információik szerint sok helyen - elsősorban az általános iskolákban - az oltásra jogosult diákok 10-20 százalékánál kérték a szülők a védőoltást. Totyik Tamás úgy véli, a kormány elhibázott lépése, hogy a nyár folyamán nem indított hatékony tájékoztató kampányt, amellyel meggyőzhették volna a szülőket a diákok oltásának fontosságáról. A PSZ alelnöke elmondta azt is, tapasztalataik szerint minél hátrányosabb helyzetű egy település, annál alacsonyabb az oltási hajlandóság.

Bár megkeresésünkre nem reagált, az Emmi csütörtökön egy közleményt adott ki a közelgő iskolakezdésről, amelyben jelezték: az intézményeket az alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérik, ugyanakkor szigorú korlátozó intézkedéseket nem írnak elő, így nem lesz kötelező maszkhasználat és testhőmérséklet-mérés sem. A szülőket viszont arra kérik, hogy a koronavírus tüneteit mutató gyerekeket ne vigyék közösségbe. A hiányzások esetében az intézményvezetők joga lesz eldönteni, igazoltnak tekintik-e egy-egy diák távolmaradását.

Totyik Tamás szerint a diákokat és a pedagógusokat is tesztelni kellene a biztonságos tanévkezdéshez, sőt még azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a teszt kötelező legyen. Példaként Ausztriát említette, ahol szerdán jelentette be Heinz Fassman osztrák oktatási miniszter, hogy a tanárokat és a diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni az új tanév első három hetében, akkor is, ha kaptak már oltást. Ezt követően a járványügyi intézkedéseket a regionális fertőzöttségi mutatókhoz fogják igazítani.