járvány;oltás;tanszerek;

2021-08-28 06:00:00

A diákok többsége védtelenül kezdi az idei tanévet

A 12-17 évesek alig 8 százaléka regisztrált iskolai oltásért. A vakcinát már korábban kérőkkel együtt a korosztálynak mindössze 37 százaléka kezdi meg biztonságban a tanévet.

Szeptember elsején mintegy másfél millió iskolás és óvodás kezdheti meg a tanévet, és a jelek szerint a koronavírus-járvány kormányzat által is elkerülhetetlennek tartott negyedik hulláma nem aggasztja az oktatásirányítást. Míg több országban a beoltottak viszonylag magas számától függetlenül is óvintézkedésekkel, szigorú szabályokkal tervezik megnyitni az oktatási-nevelési intézményeket, addig Magyarországon nemhogy tesztelés, de kötelező maszkviselés és testhőmérséklet-mérés sem lesz, sőt főszabály szerint a köznevelésért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csak az óvodákban vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban tervez osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedéseket hozni.

Ezt azzal indokolták, hogy a 12. életévüket betöltött diákoknál elérhető a koronavírus elleni védőoltás, igaz, ezt péntekig mindössze 171 ezren kapták meg az érintett korosztályból, ami a 12-17 évesek 28,9 százaléka. Augusztus utolsó két napján és szeptember 2-3-án az iskolákban is szerveznek oltásokat, ezekre mindössze 48 ezer diákot (az oltásra jogosult korosztály 8 százalékát) regisztráltak be a szüleik. Vagyis ha őket is beoltják, 220 ezer körüli lesz a beoltott diákok száma, ami még mindig csak az oltásra jogosult iskolások 37 százaléka.

A kormány tanévkezdési intézkedési tervét - pontosabban: annak hiányát - több szakmai szervezet is kifogásolta. A Civil Közoktatási Platform (CKP) Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak is levelet írt, miután múlt hét csütörtökig az intézmények semmilyen utasítást nem kaptak a védekezése, a fertőzések esetén szükséges intézkedésekre vonatkozóan. Az államtitkártól nem kaptak választ, az Emmi viszont közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írták: az iskolákat a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérik.

A CKP szóvivője, Ercse Kriszta szerint ez nem elég. Mint azt a lapunknak is eljuttatott levelében írta, minden jel arra mutat, hogy ezen a nyáron sem készült semmilyen protokoll, amelyet a különböző járványügyi helyzetekben követni kellene, továbbra is rögtönzések, naponta változó, egymásnak ellentmondó utasítások várhatóak a járvány súlyosbodása esetén. Szerinte tanévkezdéskor és rendszeresen a tanév során is tesztelni kellene a diákokat és szükség lenne kiterjedt kontaktkutatásra is. Azt is sérelmezte, hogy sok intézményben várhatóan továbbra sem tudhatják meg a szülők, ha az iskolában, osztályban fertőzöttet találnak, ahogy arra sincs útmutatás, pontosan hány diák, tanár és iskolai dolgozó megbetegedése esetén kerülhet sor a digitális oktatás elrendelésére.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén nem tartja elégségesnek a kormány iránymutatását. Totyik Tamás szerint fontos lenne a tesztelés – az oltottaké is –, ahogy az is, hogy az intézményvezetők maguk dönthessenek arról, mikor rendelnek el rendkívüli szünetet vagy digitális oktatást, és ne kelljen akár napokat is várniuk az Oktatási Hivatal vagy az Operatív Törzs döntésére. A PSZ ennek szükségességére már az előző hullámok idején is felhívta a figyelmet, de a kormány ragaszkodott a bürokratikus eljáráshoz, ezzel a vírus további iskolai terjedését kockáztatva azokban az intézményekben, ahol megjelent a Covid.

Iskolakezdés gyorshitelből

Huszonnégyezer-hatszáz – mutatja a számlát az egyik kaposvári papír-írószer boltban Kádár Miklósné. – És ez csak a füzetek, ceruzák, radírok, festék, olló, körző, író- és rajzlap ára a két gyereknek. Még kell egy iskolatáska, amit már kinéztünk egy másik boltban 17 ezerért, illetve egy íróasztal, mert a kisebbik gyerek most kezdi az iskolát. árom éve, amikor a nagyobbnak vettük, még kilencezer volt, most már 15 ezer, pedig teljesen ugyanaz.

Vagyis Kádáréknak összesen több, mint 56 ezer forintba kerül az iskolakezdés, és még szerencsésnek mondják magukat, ugyanis egyik gyereknek sem kell új tornazsák – a nagyobb egy régebbi hátizsákkal megoldja, a kicsinek pedig még jó az óvodában használt –, ahogyan tornafelszerelés sem: rövidnadrág és póló akad elég a szekrényben, melegítőt nyár elején kapott mindkét fiú, ahogyan edzőcipőt is, amit szerencsére nem nőttek ki a szünidőben.

- Az iskolában azért majd még kell fizetnünk, elvileg ugyan ingyenesek a tankönyvek, de néhány plusz munkafüzetet mindig kérnek a tanárok – folytatja Kádár Miklósné. – Emellett ott az osztálypénz, aztán vinni kell vécépapírt, törlő- és zsebkendőt, kézfertőtlenítőt, meg valamit, mivel a padokat-székeket tudják tisztán tartani. Összesen legalább 15 ezer gyerekenként, vagyis még 30 ezer. Mivel a nagyobb gyerek most megy negyedikbe, már megszoktuk, hogy az augusztus nemcsak a nyaralás miatt extrakiadás, hanem az iskolakezdés is egy kisebb vagyon.

Bogdánék számára Babócsán pedig szinte maga a teljes családi csőd. Az öt gyerekből négy iskoláskorú, ha mindenből újat kellene venni, akár negyedmilliót is a boltokban hagynának, ami a família másfél havi bevétele, vagyis, ha magukra lennének utalva, október közepéig nem fizetnék a számlákat, s nem is ennének semmit.

- Segélybe kaptunk táskákat, melegítőket, cipőket – magyarázza az édesanya, Imola, hogyan sikerül valamennyire megúszniuk a tanévkezdéssel járó őrült kiadásokat. – A ruhákon is spórolunk, amit a nagyok kinőnek, elhordják a kicsik. Azt ígérték, adnak majd tolltartót, de kapunk füzetcsomagokat is. Így is kellett néhány dolog, bementünk Barcsra, otthagytam a diszkontban kilencezer forintot csak ilyen irkafélére, színes lapokra, filcekre, festékre. Hiányzik nagyon a kosztpénzből, de mit csináljak, iskolába járni kell?!

Nagyatádon Szántóék évek óta gyorshitelből oldják meg az iskolakezdést. A felvett összeg változik, hol száz-, hol kétszázezer forint, melyet aztán négy-hat hónap alatt – heti rendszerességgel – visszatörlesztenek.

- Általában próbáljuk úgy alakítani, hogy karácsonyra ne legyen már tartozás – jegyzi meg Marika, az édesanya. – De sajnos az idén biztosan átcsúszunk az új évre, sőt, lehet, hogy jövő nyárig nyögjük majd a tanévkezdést, ugyanis a szokásos kötelező bevásárlás mellett úgy döntöttünk, hogy veszünk egy laptopot is. Az előző két iskolabezárás alatt valahogy megoldottuk, hogy mindkét gyerek tudjon online tanulni, de nem bízhatunk mindig mások segítségében. Meg aztán a nagyobb fiam már 12 éves, a mai világban kell, hogy legyen számítógépe. Persze ez komoly nadrágszíjhúzást jelent, mert ezúttal 150 ezres gyorshitelt vettünk fel, ugyanis amilyen szerencsénk van, mindkét gyerek kinőtt mindent: utcai cipő, melegítő és tornacipő is kellett nekik új. A laptopot pedig áruhitelből vesszük, ahogy láttam, van nulla százalékos kamattal, így legalább azzal beljebb leszünk.

A havi néhány ezer forint megtakarítás is sokat jelent számukra: némi számolgatás után kiderült, a családi pótlékkal és az adókedvezménnyel valamivel több, mint 330 ezer jön össze nekik egy hónapban, amiből a lakástörlesztés elvisz 40 ezret, az autóé 22 ezret, a rezsi – a telefonokkal – 70 ezer, a gyerekek havi sportolása pedig 12 ezer.

- Marad nagyjából 180-185 ezer megélhetésre, ruházkodásra – teszi hozzá Marika. Ebből kellene összespórolni az ajándékokat karácsonyra, születés- és névnapra, valamint az egyhetes nyaralásra, amit minden évben kiszorítunk valahogy a gyerekek miatt. Lehet, hogy valamit rosszul csinálunk, de a tanévkezdésre már nem futja, így marad a hitel, s vele a szűkösebb hónapok.